A hétvégi, megismételt népszavazáson az írek kétharmada igent mondott az EU tervezett intézményi reformjait összefoglaló szerződésre; annak ellenére, hogy tavaly még a szavazók 54 százaléka elutasította azt.
Az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan szerint a döntés az „elengedhetetlen első lépés a gazdasági fellendüléshez”. Két éve az ír adósság felára még ugyanannyi volt, mint Németországé, de jelenleg már 1,6 százalékponttal magasabb kockázati többletet számol fel Írországnak a piac – emlékeztetett Brendan Butler, az ír üzleti és munkáltatói szövetség külkapcsolati igazgatója. Ez azt jelenti, hogy emelkedik a visszafizetendő adósság mértéke, mert a kockázatosabb adós magasabb többletkamatot fizet – fűzte hozzá.
Jó pont a hitelminősítők előtt
Év elején a Fitch Ratings hitelminősítő cég és a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s, megvonta Írországtól a lehető legjobb, “AAA” úgynevezett szuverén adóskockázati besorolást. Az S&P júniusban újra leminősítést adott (“AA”-ra változtatva azt). Ezt a lépést az adósságráták meredek emelkedésével indokolta és azt jósolta, hogy a nettó ír államadósság-ráta középtávon a GDP-érték 100 százaléka fölé emelkedik. Tehát ha nő az adósság után fizetendő kamat mértéke, az ország kevésbé hitelképes és rosszabb besorolást kap.
Butler szerint, a népszavazás sikere fél százalékponttal csökkenti majd a kamatköltségeket, ez évente 200 millió euró megtakarítást jelenthet. Ha az írek elutasították volna a szerződést, ugyanennyivel nőtt volna az alapon felül fizetendő többletkamat mértéke.
Üzenet a befektetőknek
A gazdasági válság miatt számos országban kellett a kormánynak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani a pénzintézeteket, bankokat, biztosítókat. Írországban is jelentős intézkedéseket léptettek életbe a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Írország gazdaságát a „Kelta Tigris” becenévvel illették a gazdasági válság előtt, mert 1983 óta megállíthatatlanul fejlődött. Ennek ellenére jelenleg hitelválsággal küzd és még a legnagyobb bankok is állami támogatásra szorultak. Írország elsőként garantálta a bankközi kölcsönöket, betéteket, és fedezett kötvényeket. Hat ír bank van lefedve a garanciával. Írország például korlátozás nélküli garanciát nyújt a betétekre.
A sikeres szavazással fellélegezhetnek a befektetők (fotó: MTI/EPA)
Brendan Butler úgy véli, a lisszaboni szerződés elfogadásának üzenetét „az amerikai vállalati igazgatótanácsok is meghallják”. Ez valóban sokat jelentene az országnak, hiszen az Egyesült Államok a legnagyobb invesztáló Írországban. Csak 2008-ban 150 milliárd dollárt fektettek az ír gazdaságba; a négy legnagyobb felzárkózó gazdaságban (Brazíliába, Oroszországba, Indiába és Kínába) együttvéve sem importáltak ekkora tőkét.
Még elgáncsolhatják a szerződést
A lisszaboni szerződés pár hónapon belül lép életbe, ha mind a 27 tagállam jóváhagyta a dokumentumot. Most, hogy Írország – illetve egy hete Németország – is elfogadta a szerződést, már csak a Cseh Köztársaságnak és Lengyelországnak kell lezárnia a ratifikációs folyamatot. A szerződés a döntéshozatali folyamat egyszerűsítésén túl azt hivatott elősegíteni, hogy az Európai Unió a jövőben még nagyobb súllyal tudjon fellépni a nemzetközi színtéren.
Csehországban is bizonytalan még a ratifikáció. A cseh alkotmánybíróság néhány szenátor kedden benyújtott panasza alapján újravizsgálja, hogy a lisszaboni szerződés nem ad-e túl nagy hatalmat az Európai Uniónak az egyes tagállamok fölött. Vaclav Klaus cseh köztársasági elnök, aki maga is euroszkeptikus, a döntésig vár az aláírással; annak ellenére, hogy a prágai parlament két háza már áldását adta a dokumentumra. Klaus eleinte azért nem írta alá a szerződést, mert alkotmányellenesnek tartotta, majd arra hivatkozott, hogy megvárja az ír szavazás eredményét, hiszen anélkül nincs szerződés. Az EU diplomatái szerint nem valószínű, hogy a csehek elég gyorsan fognak dönteni ahhoz, hogy az október 29-30. között Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón már megválaszthassák az első közös európai elnököt és külügyminisztert.
A britek uniós tagsága a tét?
A szerződés sorsa még akkor is kérdéses, ha végül minden tagállam támogatja. Nagy-Britanniában, a közelgő parlamenti választáson esélyes Konzervatív Párt (toryk) újra jelezte: népszavazást akar tartani a lisszaboni szerződésről, ha annak ratifikációja a jövő tavaszi brit választásokig nem történik meg mindenhol. David Miliband brit külügyminiszter szerint, ha 2010-ben, egy esetleges népszavazáson nemet mondanának a dokumentumra, akkor Nagy-Britannia uniós tagsága véget érhet. David Cameron, a toryk vezetője azt nyilatkozta, hogy megvárja a cseh elnök döntését, és csak utána ad további tájékoztatást arról, hogy mit tervez. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke optimista, szerinte Klaus elnök alá fogja írni a szerződést.
Előfordulhat, hogy a cseh elnök az említett brit kormányváltásig vagy novemberig blokkolni tudja a szerződés életbe lépését. Ha legkésőbb november végéig nem ratifikálják a szerződést, akkor az EU-huszonhetek jelenlegi vezetői a nizzai szerződés alapján kell hogy megalakítsák az új bizottságot; ami ez esetben kisebb létszámú, ezért szükségszerűen valamely országok érdekeire sértő lenne.
