Az Észak-Korea miatti feszültségek miatt Japán a legyőzhetetlennek tartott vadászgépéből, az amerikai F-22 Raptorból szeretne vásárolni. Az átalakított F-22-es darabonként mintegy 250 millió amerikai dollárba kerülne (az Egyesült Államok darabonként 150 millió dollárt fizet értük). Az átalakításra azért van szükség, mert jelenlegi formájában a vadászrepülőgép az Egyesült Államok nemzeti biztonsága szempontjából bizalmas adatokat és technológiákat tartalmaz, illetve az USA bizonyosan csak csökkentett képességű – de így is rivális nélküli – változatot lenne hajlandó eladni. A híradások szerint Japán 40-60 Raptorra tart igényt.
Szakértők szerint az exportváltozat kialakításának költségei mintegy egymilliárd amerikai dollárra rúgnak, ám ezt az összeget Japán kész kifizetni. A Raptor ugyanis egyedüli ötödik generációs légifölény-vadászrepülőgépként jelenleg és a belátható jövőben versenytárs nélküli. Éppen emiatt nem is lehet exportálni egy 1998-as rendelkezés szerint, pedig az Egyesült Államok fő csendes-óceáni szövetségesei, Japán és Ausztrália már régen jelezték igényüket.
Szenátorok érdeke
Úgy tűnik, hogy ezúttal támogatókra leltek olyan amerikai szenátorok és képviselők személyében, akiknek a körzetében az F-22-es, vagy annak bizonyos alkatrészeinek a gyártása zajlik. A Raptor további gyártásától ugyanis munkahelyek tízezrei függenek. A meglévő megrendelések 2011-ig adnak munkát a gyártósoroknak, és a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs olyan politikus, aki ne tenne meg mindent a jelentős helyi adóbevételt és számos munkahelyet biztosító csúcstechnológiás iparág helyben tartásáért.
A Légierő peddig abban bízhat, hogy az esetleges japán export lecsökkenti a jelenlegi horribilisen magas darabárat, így talán mégiscsak kapnak a védelmi minisztérium által megszabott 187 darabon felül is a vadászgépből.
A koreai veszély miatt kell a gép
Amennyiben az üzlet megvalósul, az utat nyithat Ausztrália, esetleg Dél-Korea számára is, ugyanakkor felgyorsíthatja a kelet-ázsiai régióban már amúgy is erős fegyverkezési versenyt. Japán éppen erre hivatkozva tart igényt a vadászgépekre. A szigetország álláspontja az, hogy mivel alkotmánya nem teszi lehetővé támadó fegyverzet, illetve támadó hadműveletek végrehajtására alkalmas haderő fenntartását, a lehető legmodernebb felszerelésre van szüksége. Ezt az álláspontot jelentősen erősítette Észak-Korea legutóbbi kísérleti atomrobbantása, amelyek nem csak Japánban okoztak pánikot.
A Raptorok azonban nem csupán az Észak-Korea irányából érkező fenyegetés elhárítására szolgálhatnak. Japán fő riválisa, Kína hadereje mennyiségileg elsöprő túlerővel rendelkezik, és az utóbbi évtized fejlesztéseinek – új vadászrepülőgépek, hadihajók, rakéták, stb. – következtében már minőségben is megközelítik a szigetország jórészt a nyolcvanas évekből származó, bár folyamatosan korszerűsített fegyverzetét. Az ötödik generációs F-22-es beszerzése jelentősen változtatna az erőviszonyokon.
Ennek a mai Távol-Keleten komoly gazdasági következményei lehetnek. Egy megerősített hadsereggel bíró Japán bizonyosan jobb poícióból tárgyalhat olyan ügyekben, mint a Senkaku-szigetek hovatartozása, illetve a két ország kizárólagos gazdasági övezete közötti pontos határvonal meghúzása. Konfliktuslehetőségek az Egyesült Államok szövetségi rendszerén belül is akadnak.
Japán és Dél-Korea között régóta vita tárgya a Liancourt-szigetek hovatartozása. A lakhatatlan sziklák körül található halállomány és a mélyben sejtett földgázvagyon olyan préda, amelyről két energiaéhes kelet-ázsiai ország nem mond le egykönnyen. A két ország légierejét és haditengerészetét tehát nem feltétlenül Észak-Korea ellenében fejleszti. A két ország távolról sem volt mindig szövetségi viszonyban: Korea 1905-ől 1945-ig Japán protektorátusa, illetve része volt.
Még fél évtizedet várni kell
Az F-22-es legkorábban a következő évtized közepén állhat szolgálatba a Japán Önvédelmi Légierőnél. Akkorra a két Korea egyesülése már reális lehetőség lehet (egyes előrejelzések szerint Korea legkésőbb 2025-re egységes állam lesz). Ezzel egy több mint hetvenmilliós, jelentős gazdasági és katonai erővel rendelkező kelet-ázsiai középhatalom jönne létre, amely valószínűleg Japánnak is riválisa lesz.
Ráadásul az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti szövetségi viszonynak legfontosabb alapja az észak-koreai fenyegetés. Kérdés, hogy a fenyegetés elmúltával képes lesz-e az egyesített Korea is hasonlóan jó viszonyt ápolni az USA-val.
Japán letérne a második világháborús útról
Japán lassan, de biztosan elmozdul a második világháború után az Egyesült Államok által kijelölt útról. Egyre komolyabb erők kívánják felülírni a “békealkotmányt”, amely Japán számára csak önvédelmi erők fenntartását engedélyezi. A világ második legnagyobb gazdaságával (piaci keresztárfolyamon számolva) rendelkező Japán csak 2007 januárjában hozott létre védelmi minisztériumot, nemzetközi katonai szerepvállalása is minimális.
Épp ezért az Egyesült Államok is támogatja Japán katonai erősödését. A japán légierő, haditengerészet jellemzően védelmi fegyverzettel rendelkezik, a szárazföldi haderő pedig Kínához, Dél-Koreához mérten feltűnően gyenge. Csak döntés kérdése azonban, hogy Japán beszerez, előállít-e támadóbb jellegű fegyvereket. Az ország – Dél-Koreához hasonlóan – virtuális atomhatalom, szakértők szerint egy vagy két éven belül képes lenne előállítani nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépeket.
Nem tudni, hogy Washington milyen mélységig vizsgálja ezeket a kérdéseket, amikor a Raptor exportjáról dönt. Félő, hogy az amerikai állások megmentése nagyobb súllyal szerepel, mint a távol-keleti geopolitika és történelem. Ugyanakkor a katonai csúcstechnológia – részbeni – átadásával az Egyesült Államok komoly jelzést adhat Japánnak arról, hogy mennyire komolyan veszi a két volt halálos ellenség közötti több, mint fél évszázados szövetséget.
