Nagyvilág

Kettős kudarc az iráni elnökválasztás

Az iráni elnökválasztás kimenetele kétszeres kudarcot jelent: egyrészt a közép-keleti ország demokráciájának, másrészt pedig az iszlám köztársaság és a Nyugat közötti viszonynak a szempontjából - értékelte a voksolás eredményét a brit hírügynökség közel-keleti elemzője.

Mahmúd Ahmadinezsád, az őskonzervatív államfő győzelmét szakértők az uralkodó vallási körök célirányos manipulációjaként értékelik. Izrael állam deklarált ellenségének az elnöki poszton történt megerősítése ugyanakkor megnehezíti az amerikai kormány számára, hogy a párbeszéd érdekében Teheránnak tett ajánlatával haladást érjen el a nukleáris konfliktusban.

“Azt hiszem, senki nem számított ilyen méretű csalásra – jelentette ki Karim Sadjadpour, a washingtoni Carnegie békealapítvány (CEIP) elemzője. – Ez nem választás volt, hanem válogatás. A tekintélyelvű rezsimek, mint például Szíria vagy Egyiptom legalább nem építenek föl ekkora demokratikus kulisszát, mint amilyent Iránban láthattunk. Visszatekintve úgy tűnik, hogy az egész választási hadjárat bohózat volt csupán. Hamenei ajatolláhnak (Irán legfőbb vallási vezetőjének) esze ágában sem volt beletörődni védence, Ahmadinezsád esetleges vereségébe.”

A választási bizottság közlése szerint Ahmadinezsád a szavazatok 63 százalékát kapta, míg fő vetélytársa, Hoszein Muszavi mérsékelten konzervatív politikus 34 százalékot szerzett. Ez csaknem 2:1 arányú, fölényes győzelem, amelyet azonban Muszavi már a hivatalos eredmény közzététele előtt kétségbe vont, csalást emlegetve.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik