Külföld

Amerika felé kacsingatnak politikusaink

admin
admin

2009. 05. 14. 06:30

Bár kommunikációban új Oroszország-politikát ígér az Egyesült Államok, egyelőre a válságkezelés nem hagyott teret a konkrét lépéseknek. Magyarországon is változás állt be: fideszes politikusok Washingtonban igyekeztek újrapozícionálni a pártot, míg az új kormányból kikerültek a korábban oroszbarátnak tartott politikusok.

„Reset”, vagyis újraindítás. Ezzel a szóval jellemzik manapság az Egyesült Államok új Oroszország-politikáját. Ám hogy ez mit takar, azt máig sem lehet pontosan látni. Az eddigi amerikai-orosz érintkezések felszíni gesztusok szintjén maradtak. Ennek fő oka, hogy Washingtonban az elnökválasztás óta sem tudják, mit akarnak, az új amerikai külügyi vezetés középszintje még fel sem állt.

Ráadásul az Egyesült Államokban jelen pillanatban a gazdasági válság kezelése az elsődleges prioritás. Ha pedig külpolitikáról van szó, akkor előbb várható érdemi stratégia Irakkal, Afganisztánnal, Pakisztánnal, Kubával és a Közel-Kelettel kapcsolatban, mint Oroszországgal.

Tárgyalni fognak

Az új amerikai adminisztrációnak van egy kötelező „házi feladata”: meg kell különböztetnie magát a Bush-korszak stílusától. Barack Obama kampányának ez ugyanis hangsúlyos eleme volt. Vélhetően ezt jelentheti majd a „reset” szó is, vagyis tárgyalásokra fognak törekedni. Az is körvonalazódik, hogy a Fehér Ház első körben a fegyverzetkorlátozással kapcsolatos megállapodásokban lát lehetőségeket.

Moszkva számára ez azonban kevés lesz. Oroszország jelenlegi stratégiai érdekeit az európai energiadiverzifikáció meggátolásában, a NATO-bővítés megakadályozásában és az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítésének leállításában látja. Ám ezekben a kérdésekben egyelőre nem látszik, hogy Washington kész lenne engedni.

Bizonytalan rakétavédelmi politika

A rakétavédelem kérdésében rögtön kitapinthatóak az amerikai dilemmák. Egyrészt bejelentették tárgyalási készségüket, másrészt viszont közölték: a rakétavédelmi rendszer esetleges leállítása az iráni atomprogram felfüggesztésétől függ, amiben számítanak Moszkva segítségére.

Azt viszont ma nem látni, hogy a jelenlegi iráni vezetés vagy a leendő elnökválasztáson nem esélytelen iráni reformerek mitől állítanák le programjukat. Talán nem véletlen, hogy az új amerikai elnök európai körútjának prágai állomásán nem jelentette be a rendszer előkészületeinek felfüggesztését.

Nem ismerik el az orosz érdekszférát

Hasonlóan megfigyelhető, hogy a NATO bővítésével kapcsolatban az Egyesült Államok immár nem gyakorol nyomást Grúzia és Ukrajna ügyében európai szövetségeseire, viszont NATO-hadgyakorlatot kezdeményez Grúziában és deklarálja: továbbra is támogatja a volt szovjet tagköztársaságok csatlakozását.

Ezzel Washington gyakorlatilag kifejtette: nem fogadja el, hogy van orosz érdekszféra. Ami pedig az energiabiztonság kérdését illeti, az tapintható ki, hogy az Egyesült Államokban egyelőre nem konkrétan a Nabucco-vezeték támogatását, hanem Közép-Ázsia és Európa Oroszországot megkerülő összeköttetésére a „Déli Korridor” kialakítását tartják fontosnak. De hogy erre a célra a Nabuccón kívül mi más jöhet szóba, senki sem definiálta.

Júliusra dönteni kell

A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a júliusra tervezett Medvegyev-Obama csúcson Washingtonnak döntenie kell: vagy a Moszkvával való kapcsolatai maradnak felszínesek, és a stíluson kívül tartalmában nem fog eltérni politikája a Bush-korszaktól, vagy olyan engedményeket tesz Moszkvának, amelyekkel elismeri, Oroszországnak van érdekszférája.

Ez utóbbi esetben azonban az új adminisztrációnak belpolitikai problémákkal is szembe kell néznie: a jelentős szavazóbázist képviselő közép- és kelet-európai bevándorlók szervezetei „árulásnak” minősítenék az új politikát. Ezzel tápot adva a választási vereség után padlóra került republikánusoknak arra, hogy érdemben témává tegyék régi szlogenjüket: a demokraták külpolitikailag gyenge Amerikát kreálnak és elárulták „legmegbízhatóbb európai szövetségeseiket”.

Kikerültek a kormányból az oroszbarát miniszterek

A Gyurcsány-kormány vélt különutas Oroszország-politikájával érzékeny presztízsveszteséget szenvedett Amerikában. A Bajnai Gordon vezette kabinetnek szintén szembe kell néznie azzal, hogy jelenleg még nem tudható: lesz-e érdemi irányváltás a kérdésben Washingtonban.

Az mindenesetre tény, hogy a Mol részvényeinek barátságtalan kivásárlását követő rendkívül káros és ellentmondásos nyilatkozatok után (egyes kormányzati tisztviselők azt állították, nem tudtak az ügyletről, mások szerint tudtak róla, csak nem tudtak ellene tenni) a kabinet az olajtársaság közgyűlésén konkrét segítséget nyújtott a homályos hátterű Szurgutnyeftegáz céljaival szemben.

Az is megfigyelhető, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása után a komoly amerikai kapcsolatokkal rendelkező SZDSZ közbenjárására kikerült a kormányból a korábban az orosz kapcsolatokban kulcsszerepet játszó Veres János, volt pénzügyminiszter és Szilvásy György, volt titokügyi miniszter. Szintén megszűnt a megbízatása a külügyminisztérium oroszbarát vezetőjeként számon tartott Horváthné Fekszi Márta államtitkárnak. (Míg Göncz Kinga külügyminiszterként egyszer sem tárgyalt orosz kollégájával, a minisztérium volt államtitkára szinte mindegyik jelentős magyar-orosz megbeszélésen jelen volt).

Csakhogy Magyarországon sem dőlt el az irányvonal, erre utalhat, hogy Szilvásy György a privatizációt felügyelő szervezetnél, Veres János a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként, Fekszi Márta az új külügyminiszter kabinetfőnökeként folytatja pályafutását, ahogyan a magyar titkosszolgálatokat is Ficsor Ádám személyében Gyurcsány Ferenc bizalmasa felügyeli.

A Fidesz átpozícionálta magát

A Fidesz az elmúlt időszakban a kormány politikáját kihasználva átpozícionálta magát Washingtonban. A legnagyobb ellenzéki párt is felfigyelhetett a washingtoni bizonytalanságra. Talán ennek is köszönhető, hogy mind Navracsics Tibor frakcióvezető, mind Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a közelmúltban Amerikában járt, kiemelve, hogy Közép-Európának szüksége van egy elkötelezett transzatlanti politikai jelenlétre a régió Moszkvával szembeni önállóságának érdekében.

A Fidesznek ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy a választások közeledtével ne érzelmi politizálást folytasson Oroszországgal szemben, hanem elképzelései korlátozódjanak az energiabiztonságra és az orosz érdekszféra-elméletek elutasítására.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.