Külföld

Profitálhatunk is az EU-elnökségből

admin
admin

2009. 03. 03. 11:13

„Témává kell tenni a tudományt” – fogalmazta meg Pálinkás József, az MTA elnöke a „Rajtunk a sor” konferenciasorozat fő üzenetét. A 2011-es EU-elnökségünkről tartott tanácskozáson hozzátette, hogy összehasonlítva a nyugati kormányok felkészültségét huszonhárom hónappal a soros elnöksége előtt „Magyarország késésben van.”

Ezt a kijelentését többen igyekeztek cáfolni, így Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is, aki rávilágított a spanyol-belga-magyar elnökség szoros együttműködésére. „Amolyan menüsort szeretnénk: egy tüzes, spanyol bort, egy magyar gulyást és belga csokoládét” – fogalmazott.

A szlovének gyorsak voltak

A szomszédos Szlovénia már 2004 decemberében elkezdte a felkészülést, amikor kiderült, hogy ők lehetnek az elsők az újonnan csatlakozott tíz ország közül, akik elláthatják az elnökségi funkciókat, 2006-ban. (Akkor döntötte el az Európai Tanács, hogy 2020-ig félévenkénti bontásban mely országok látják az elnökségi teendőket.)

A szlovének egy koordináló munkacsoportot állították fel, amely felügyelte a szakmai előkészületet és negyedévente beszámolót tartott a törvényhozásnak. A csoport élén a miniszterelnök állt, más fontosabb tárcák vezetőivel együtt. 2006-ra megtörtént a szakmai stáb tréningje, illetve a vizuális megjelenés kialakítása. A következő évben pedig már kész volt a teljes elnökség programja, annak minden logisztikai részletével együtt.

Az elnökség ezenkívül ügyesen használta ki a politikai esemény körüli hazai gazdasági érdekeket is, megmozgatva ezzel és egyben reklámot biztosítva a szlovén vállalatoknak. A hivatalos program szerint többek között szlovén cégek biztosították az üdítőitalokat (Radenska), a repülőjáratokat (Adria Airways), a bútorokat (Hoja), továbbá az elnökségi munkatársak egységes megjelenését biztosító ruhákat (Mura) is a félév során.

Mindezek ellenére az ország nemzetközi megjelenése nem volt igazán sikeresnek mondható. A Jénai Egyetem elemzése szerint a vizsgált főbb európai napilapok nem foglalkoztak kiemelt helyen a szlovén elnökséggel, csupán annak kezdeti szakaszán, január első napjaiban. A mellékelt fotók kilencven százalékának pedig nem volt köze Szlovéniához, mint országnak a megjelenítéséhez. Az utólagos elemzéseket az új francia elnökség, s Nicolas Sarkozy francia elnök hiperaktív stílusa elsodorta.

Sarkozy tarolt

A 2008 júliusában kezdődött francia elnökségre is komoly kihívások vártak, egy új típusú francia EU-politika kialakítása volt a cél. Ennek megtestesítője egyértelműen Sarkozy elnök volt, aki Franciaországot ismét az EU motorjává tette a 2005-ös elbukott EU-s alkotmányszerződésről tartott francia népszavazás után. Az orosz-ukrán háború és a gazdasági világválság gyors és sikeres menedzselése Sarkozy érdemei között szerepel.

A The Economist elemzése szerint Sarkozy egy jól működő EU arca volt arra a félévre, amely okkal veti fel a Lisszaboni Szerződésben is megfogalmazott EU-elnöki tiszt hároméves posztját. Erre a pozícióra legmegfelelőbbnek Sarkozy Tony Blair volt brit miniszterelnököt látja, mondván „hogyan is tudnánk úgy 450 millió embert kormányozni, ha az elnökség félévente változik, s emellett még a saját országát is irányítania kell a mindenkori elnöknek?”.

A csehek is felkészültek

Az idei félévben Csehország látja el az elnökségi feladatokat, bár korábban felmerült az is, hogy cseréljenek időpontot az utánuk következő svédekkel. Ennek oka az volt, hogy a gazdasági világválság, a júniusi EP-választások komoly feladatot rónak a csehekre, amit még tovább nehezít a cseh kormányzat ingatag belpolitikai helyzete is.

Az euroszkeptikusnak tartott Václav Klaus cseh elnök még a január 7-i megnyitó ünnepségre se ment el. A kedélyeket tovább borzolta egy cseh művész Entrópia névre keresztelt alkotása is, aki az egység helyett, az EU tagállamait előítéletesen ábrázolta. A botrányért nem győztek elnézését kérni a cseh politikusok.

Csehország felkészülése ugyanakkor időben, 2006 nyarán megkezdődött, amikor hazai és európai partnerek bevonásával dolgozták ki azokat a célkitűzéseket, amelyeket a rendelkezésükre álló hat hónap alatt a legfontosabbnak tartanak.

Így alakult ki az angolból hangzatosan 3 E-nek nevezett program, vagyis a gazdaság, az energia és Európa külkapcsolatainak fontossága. Ám még a leginkább eltervezett elnökséget is keresztülvághatják a „nem várt események”. Így idén januárban rögtön a gázai válság és az orosz-ukrán gázvita.

„Az ilyen nehezebb ügyek hatékonyabb kezelését, és a zökkenőmentes átadást segíti a trió működése, melyet egységes logó fog jellemezni, minimális félévenkénti változással, az adott országra jellemző motívummal” – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, utalva a spanyol-belga-magyar felek közötti állandó koordinációra a felkészülés alatt, majd azután is.

Egymilliárdból tanulnak nyelveket

Az FN arról már korábban beszámolt, hogy a szakemberek kiképzése egymilliárd forintba kerül. Ők lesznek felelősek a 260 munkacsoportban zajló szakpolitikai kérdések hatékony tárgyalásáért – mint elnök, mellette alelnök és Magyarország érdekeit képviselő félként. A felkészülés része a szakmai angol és francia nyelv elsajátítása is.

Balázs Péter, korábbi EU-biztos emlékeztetett arra, hogy a magyar szakembergárda felkészülése kitűnően halad, ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy addig Magyarországon három országos kampány is lesz (EP, országgyűlési és önkormányzati). Így ezek mellett kevesebb figyelem fordulhat a soros elnökségünkre, ahol egy esetleges kormányváltás esetén az új politikai vezetőknek mindössze féléves tapasztalattal kell majd helytállniuk.

Hankiss Elemér filozófus az FN-nek kifejtette, hogy „ha egy politikai együttműködés létrejönne a két oldal között az elnökség kapcsán, az folytatódhatna tovább, hiszen az emberek látnák, hogy lehet valamit szakszerűen véghezvinni.”

A „budapesti stratégia”

Azt már most lehet tudni, hogy a lisszaboni stratégia – amelynek célja, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdasági térsége legyen – 2011 első felében felülvizsgálatra szorul. Ez az új, hosszú távú szerződés az előadók reményei szerint a „budapesti stratégia” nevet fogja majd viselni. Nagy az esélye annak, hogy akkorra már huszonnyolc tagúvá fog bővülni az EU a szomszédos Horvátországgal, ahogyan Románia és Bulgária schengeni csatlakozására is a magyar elnökség ideje alatt kerülhet sor.

Ezek megfelelő kommunikációjával Magyarország betöltheti a híd szerepét a régi és az új tagállamok között. Hasonló szerepre törekszik az idei második féléves elnökséget ellátó Svédország is. A skandináv állam – történelmi okokból is – elsősorban a Balti-tengeri régiót, s annak gazdasági erősítését tartja legfontosabb céljának elnöksége alatt.

Regionalizmus és víz lesz a téma

Az Országgyűlés magyar EU-elnökség parlamenti munkacsoportjának társelnöke, Németh Zsolt a Fidesz nevében az elnökség fő témájának a regionalizmust, a területen átívelő együttműködéseket és a vizet, s az ezzel kapcsolatos fenntartható fejlődést, a vízgazdálkodást tenné.

„Javasoltam, hogy az EP-választáson a magyar elnökség témája semleges maradjon, mert azoknak a köztisztviselőknek, szakértőknek fontos, hogy ez pártpolitikán kívül maradjon. Most lehetőségünk van arra, hogy újrapozícionáljuk az EU-t Magyarországon, hogy bemutassuk, mi változott tagságunk óta” – nyilatkozta az FN-nek a munkacsoport szocialista társelnöke, Mesterházy Attila.

Kihívások és lehetőségek

Magyarország óriási feladat, s egyben lehetőség előtt is áll. Csatlakozásunk hetedik évében megmutathatjuk, hogy az ország jól felkészült szakembergárdával, infrastruktúrával rendelkezik, amely kész egy ekkora volumenű esemény sikeres lebonyolítására. További feladat, hogy Magyarországon az EU-elnökség közös üggyé váljon. A vállalati (az ásványvíz gyártóktól egészen a papírgyárakig) és a civil szféra minél szélesebb bevonása éppúgy feladatnak tekinthető, ahogyan a társadalom mindenféle korosztályának „megmozgatása” különféle, az elnökséghez kapcsolódó kulturális és egyéb programok révén.

Tekintettel arra, hogy az elnökség az év első felében lesz, ügyes országimázzsal növelhetőek lehetnének a turizmus bevételei a nyár folyamán az ifjúsági fesztiválok, nyaralások, koncertek révén. A konferenciaturizmus is fellendülhet, ahogyan történt a szomszédos Ausztriában is, amely 2006 első felében adott otthont az EU-elnökségnek. Abban a félévben százmillió eurós többletbevételt könyvelhetett el egyedül az az iparág.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.