Külföld

Parlamentbe kerülhetnek a marihuánakedvelők Izraelben

admin
admin

2009. 02. 06. 12:29

Kedden választások lesznek Izraelben. A gázai akció utáni légkörben kiderül, miként befolyásolta mindez a politikai nézeteket. Például szövetségre lép-e a marihuána legalizálásáért küzdők és a Holokauszt-túlélők Pártja. A kormányfő személye nyitott kérdés, de jobboldali győzelem lesz.

Nem egészen egy hónappal a gázai háború vége után, február 10-én Izraelben választások lesznek. A hadműveletek és a nemzetközi kritikákra való reakciók jelentős hatással lesznek az izraeli állampolgárok döntésére. A következő kormánynak meg kell majd barátkoznia az új amerikai elnök, Barack Obama Közel-Kelet-politikájával, melyben állítása szerint jelentős nyomást kíván gyakorolni a két félre az izraeli-palesztin béke érdekében.

Iránnal kapcsolatban pedig Obama többször is kijelentette, a tárgyalásos útban hisz. Ez pedig némi aggodalommal tölti el az átlag izraelieket, akik első számú fenyegetésnek tekintik a siíta ország nukleáris fegyverkezési törekvéseit. Az új vezetésnek együtt kell működnie a térség más vezetőivel is, mert az már a Folyékony Ólom hadművelet óta látszik, hogy Izraelnek, ha barátai nem is, de hallgatólagos szövetségesei vannak a régióban, mint például Egyiptom és Jordánia.

Forrongó belpolitika

A zsidó állam vezetőinek további fejfájást jelent majd, hogy a belpolitika sem lesz üresjárat ebben az évben. Elemzők szerint az izraeli gazdasági növekedés csökkenni, míg a munkanélküliség növekedni fog. A belső feszültségek is erősödtek a gázai hadműveletek után.

Az izraeli arab lakosság jó része kifejezte szolidaritását a Gázában sínylődő palesztinok iránt a hadműveletek alatt, míg az izraeliek nagy része támogatta az akciókat. Volt rá példa, hogy zsidó és arab hallgatók verekedtek össze a haifai egyetemen egy szimpátiatüntetés során.

Alacsony a küszöb

Az izraeli választási rendszer az arányos képviselet elvén alapszik, és a parlamenti küszöb is meglehetősen alacsony, 2 százalék. Ráadásul az egész ország egyetlen választókörzet, az emberek pártlistákra szavaznak, nem pedig személyekre. Ennek köszönhetően az izraeli pártrendszer meglehetősen színes és a kis pártoknak is fontos szerep jut benne.

A közel-keleti demokráciában eddig egyedül az 1969-es választásokon sikerült megközelíteni a parlamenti többséghez szükséges 60 helyet. Az 1967-es, hatnapos háború sikere után népszerűsége csúcsán lévő Golda Meir vezette baloldali tömörülés, a HaMarakh 57 helyet kapott a Knesszetben, az izraeli parlamentben. Az országnak tehát eddig minden kormánya koalíciós- vagy nemzeti egységkormány volt.

A tizennyolcadik Knesszet

Baloldalon a kilencvenes évek közepéig remek formában lévő Munkapárt (Avodah), most a felmérések szerint igen szerény támogatottsággal indul a versenyben. Bár vezetője, Ehud Barak védelmi miniszter a gázai háború alatt jelentős népszerűségre tett szert. A miniszter 1999-ben miniszterelnök is volt már, amikor még közvetlenül választották a kormányfőt, azonban a második Intifáda kitörésekor lemondott. A Munkapárt 1965 óra létezik, amikor is kivált a Mapai nevű baloldali erőket tömörítő blokkból.

Ha a választás végeredménye még nem is látszik, az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy jobboldali fölény lesz a 18. Knesszetben. A statisztikák szerint az Ariel Sharon által 2005-ben alapított jobboldali centrista Kadima 25, míg a jobboldali Likud 30 helyet szerezhet a következő törvényhozásban.

A Likud vezetője, Benjamin Netanjahu is volt már miniszterelnök 1996-tól 1999-ig. Az ő pozíciója a békemegállapodások következtében, többek közt a hebroni kivonulás aláírásával gyengült meg. A Kadima élén álló Cipi Livni még nem volt miniszterelnök, de maga is betöltött már számos miniszteri posztot, jelenleg pedig külügyminiszter. Nagy esélyesként indult, de a háború lecsengése és napokban újrakezdődött rakéta támadások Gázából az ő pozícióinak ártanak a legtöbbet.

Kis segítőtárs

A nagypártoknak tehát mindenképp szükségük lesz egy, a mérleg nyelveként szolgáló kisebb erőre. A radikális jobboldali vallásos párt, a Shas mindenesetre már felajánlotta támogatását a Likudnak és Netanyahunak. Jobboldalon található még az ultranacionalista Israel Beytenu párt Avgidor Lieberman vezetésével, feltehetőleg őket is megnyerheti magának a Likud egy-két miniszteri szék felajánlásával.

A baloldalon a liberális Meretz jelenti a legnagyobb erőt a Munkapárt mögött, de vannak még egyéb pártok, melyek nehezebben sorolhatóak be a jobb-bal skálán. Ilyen például a Nyugdíjas Párt és a Zöld Levél Párt. Utóbbi egyébként nem a globális felmelegedés elleni küzdelem zászlóvivője, mindössze a marihuána legalizálásért kampányolnak évek óta, szépen lassan a parlamenti tagság felé közelítve.

Jelenleg éppen a Holokauszt-túlélők Pártjával folytatnak tárgyalásokat, hogy kölcsönösen felhívják a figyelmet egymásra és az általuk képviselt emberek érdekeire.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.