Külföld

Bábállam lesz Koszovó?

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2008. 02. 28. 07:00

A koszovói albán ellenzék legismertebb, házi őrizetéből épp a napokban szabadult alakja szkeptikus a függetlenséggel kapcsolatban. Albin Kurti a FigyelőNetnek elmondta, amíg az ENSZ és az EU missziói vezetik Koszovót, nem beszélhetünk valódi függetlenségről, Hashim Thaqi pedig csak egy bábminiszterelnök. Kurti bízik ugyanakkor a békés együttélésben a szerbekkel.

Milyen érzések vannak most Önben a függetlenség kikiáltása után?

A Függetlenségi Nyilatkozatot egyes nagyhatalmak elismerték, ez egy lépés előre. Ám ugyanakkor három lépés vissza. Először is: a nyilatkozat visszatérően kihangsúlyozza az Ahtisaari-tervet, amely egy, a boszniai Republika Srpska (Boszniai Szerb Köztársaság) típusú képződményt hoz létre Koszovóban: 11 szerb községnek joga lesz az egymás közötti egyenlő, Belgráddal szemben pedig egy közvetlen, függőségi kapcsolathoz. Másodsorban mostantól itt lesz az EULEX (az EU koszovói missziója – a szerk.), mint az UNMIK (az ENSZ koszovói missziója – a szerk.) utóda. Ez megmagyarázhatatlan számunkra, ráadásul nem vonatkozik majd rájuk az a jog, amit ők erőltettek ránk. Harmadszor pedig az össznépi ünneplés a függetlenség kikiáltása alatt és után csak elterelte a figyelmet arról, ahogy az új zászló és az Ahtisaari-terv alapján hozott törvények vita nélkül mentek át a törvényhozáson, ahogy Szerbia reakciójáról (elsősorban a leposaviqi és Zubin Potok-i átkelő felgyújtásáról) is.

Mit gondol a koszovóiak eufóriájáról, amelyet a függetlenség váltott ki? Ez építő erő lehet, vagy hamarosan csalódottság váltja majd fel?

Azt gondolom, ez egy gondosan felépített látványosság volt. A „függetlenség” főleg a televízióban zajlott le. Ha az áram elmegy, a függetlenség is odavész. Az Ahtisaari-terv és az EULEX nem ad majd nekünk tényleges függetlenséget, ezzel szemben visszatérünk egy újabb Boszniához, ahol az önkényes államépítés és a stabilitás (nem a fejlődés!) paradigmája egy nagyon hasonló érem két oldala. Az eredmény előre megjósolható: különböző etnikai hátterű politikusok együttműködése (lásd az albán Hashim Thaqi és a koszovói szerbek egyik vezetője, Oliver Ivanovics), de ez nem jelenti a hétköznapi emberek integrációját. A status quo állandósítása pedig a terület etnikai alapú megosztásával mint a béke egyetlen útja van bemutatva.

Szeptemberben azt mondta lapunknak, hogy nem ért egyet az Ahtisaari-tervvel, a függetlenség óta azonban – ahogy Ön is említette – mégis ezt követik. Mit gondol, mi lesz ennek a hatása?

Az Ahtisaari-tervet a tárgyalócsoport és a koszovói parlament fogadta el egy éve, mert úgy adták elő, hogy ez a függetlenség ára, egy olyan függetlenségé, amelyet Szerbia, Oroszország és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elfogadna. Most, annak ellenére, hogy a kinyilvánított függetlenséget Szerbia és Oroszország nem fogadja el (következésképpen az ENSZ BT sem), a koszovói kormány és parlament mégis megígérte az Ahtisaari-terv véghezvitelét (amelyet egyébként a sosem elégedett Szerbia végig elutasított). Ez egyenlő Koszovó népének a hátbadöfésével.

Albin Kurti a koszovói ellenzék legismertebb alakja (Fotó: Angyal Ágnes)

Albin Kurti a koszovói ellenzék legismertebb alakja (Fotó: Angyal Ágnes)

Az Ahtisaari-terv legfontosabb pontja a kisebbségek védelme. Mit gondol, ilyen történelmi sérelmek után képesek lesznek szerbek és albánok békében együtt élni, vagy a szerbek inkább elköltöznek?

Én hiszem azt, hogy lehetséges a békés együttélés albánok és szerbek között Koszovóban. Ehhez az kell, hogy a koszovói szerbek ráébredjenek: amit annyira szeretnek, Szerbia, rossz célra használta fel őket. A koszovói szerbeket Szerbia irányítja és továbbra is azt fogják tenni, amit ők mondanak. Szerbia pedig azt fogja kérni, hogy maradjanak. Szerbia itt akarja őket látni és nem másutt. Egy valóban független és önálló Koszovónak be kell csapnia az ajtót Szerbia előtt, miközben a gazdasági és szociális fejlődésbe integrálni kell az itt élő szerbeket.

Elég szkeptikusan nyilatkozik az EU-misszióról. Mit gondol mégis, jelenlétük hasznos lesz, vagy ront a helyzeten?

Az EU-misszió az UNMIK bürokratikus örököse, miközben a 1244-es határozat (amely elismeri a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverenitását és területi sérthetetlenségét – a szerk.) érvényben marad. Ahogy az UNMIK hivatalnokai és alkalmazottjai, úgy az EULEX is a koszovói törvények alóli függetlenséget akar. Az EULEX-et a koszovóiak nem vonhatják felelősségre. Paradox, hogy 2200 rendőr és bíró a jog fölött áll majd. Tény, hogy Koszovónak valójában nincs szüksége az ENSZ-re, de egy saját székre az ENSZ-ben igen. Hasonlóképp nincs szükségünk egy EU-misszióra, hogy szabályozzon minket, de arra igen, hogy az unió befogadjon minket, mint független, szuverén államot. Koszovó lesz a második EU-protektorátus alatt álló állam Bosznia után. Ott több éve vannak jelen, az ország mégsem került közelebb az unióhoz.

Thaqit jelenleg hősnek tartják. Mit gondol, jó miniszterelnöke lesz az önálló Koszovónak?

Hashim Thaqi talán jó miniszterelnök lehetne, ha éppen miniszterelnök tudna lenni. De nem az, és nem is lesz. Az UMNIK kontroll alatt tartotta eddig, most az EULEX is belép abba a nemzetközi klubba, ami Thaqit ellenőrzi.

Albin Kurti életrajza

Albin Kurti 1975-ben született Pristinában. 1997-ben már a Pristinai Egyetem Független Hallgatói Szövetségének elnökségi tagja volt, de részt vett erőszakmentes diáktüntetések szervezésében is. Ezt követően az UCK politikai részlegén dolgozott és a koszovói válságra igyekezett politikai megoldást találni. Az 1999-es NATO-bombázás alatt egészen augusztus 27-ig Pristinában tartózkodott, ekkor azonban Szerbiába hurcolták és bebörtönözték. 2000 márciusában Nisben 15 év börtönre ítélték, ám végül 2001-ben szabadon engedték. Kurti 2003-ban informatika és telekommunikáció szakon diplomázott a Pristinai Egyetemen, ezt követően ember- és polgárjogi aktivista lett, többek között a Kosova Action Network (KAN) munkatársaként dolgozott. 2005-ben hozta létre saját mozgalmát Önrendelkezés (Vetevendosje!) néven. 2007 februárjában több ezer fős tömeget szervezett a miniszterelnöki hivatal épülete elé, hogy az Ahtisaari-terv ellen tiltakozzanak. Az ENSZ Koszovói Missziójának (UMNIK) két – román állampolgárságú – rendfenntartója azonban a tömegbe lőtt és két ember az életét vesztette. Többeket letartóztattak, köztük Kurtit is. Őt börtönbe zárták, majd háziőrizetbe helyezték. A függetlenség kikiáltása előtt pár nappal feltételesen szabadlábra helyezték.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.