Több EU-tagország ellenzi Koszovó függetlenségének kikiáltását, és ez könnyen ahhoz vezethet, hogy végül a tartomány Tajvan helyzetéhez hasonló státusba kerülhet – véli dr. Jonathan Eyal, a londoni Royal United Services Institute elemzője. (Tajvan szigete 1949-ben vált le a szárazföldi Kínáról, Peking azonban nem ismeri el független államként Tajvant.)
Érdekes, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának témája nem a klasszikus Kelet-Nyugat Európa közti szembenállás alapján rendeződik, Spanyolországnak, Romániának, Szlovákiának és Nagy-Britanniának egyaránt kétségei vannak az ügyben – nyilatkozta a szakértő a B92 című szerb lapnak nyilatkozva.
Nagyhatalmi harc
Egyelőre nem látszik, hogyan lesz képes az unió elfogadni a tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltását, de az is elképzelhetetlen, hogy Washington lemondana arról, hogy Koszovót ebben támogassa. Koszovó kérdése lehetőséget jelent Washington számára, hogy világossá tegye Oroszország számára, hogy nincs joga Európa biztonságával kapcsolatos kérdéseket megvétózni – világít rá a szakértő.
A pristinai politikusok eközben befejezett tényként beszélnek a tartomány függetlenségéről, amelynek lehetősége feszültséget kelt a szerbiai kormánykoalíció tagjai között. Miközben az elnök- és helyhatósági választások kiírásáról kellene megállapodásra jutnia, Vojislav Kostunica kormányfő pártja meghirdette, hogy Szerbia számára ma nincs fontosabb kérdés, mint Koszovó státusa, ennek rendezése érdekében pedig el kell halasztani a novemberben esedékes választásokat – írja a B92 című napilap.
Választási harcnak ilyen körülmények között nincs helye – közölték a szerbiai demokraták, hozzátéve: ha kell, alkotmánymódosítást is kezdeményeznek, mivel az alaptörvény szerint év végéig ki kell írni az elnök-, tartományi- és önkormányzati választás időpontját.
Ütköző érdekek
A koszovói albánok eldöntött ténynek tekintik a tartomány önállóságát, és legfeljebb a nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenségig készek elmenni a kompromisszumkeresésben. A szerbek viszont hallani sem akarnak Koszovó állami létének semmilyen formájáról, ők kibővített autonómiában képzelik el az egyedüli megoldást.
Az ügyben közvetítő trojka az amerikai Frank Wisnerből, a német Wolfgang Ischingerből és az orosz Alekszandr Bocan-Harcsenkóból áll. A hármast azután hívták életre, hogy az orosz és a kínai ellenkezés miatt a Biztonsági Tanácsban még csak a szavazásig sem jutott el a Martti Ahtisaari finn diplomata által kidolgozott tervezet, amely ellenőrzött függetlenséget helyezett kilátásba a dél-szerbiai tartománynak.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt szeretné, ha a Koszovó jogállásáról a közvetítő trojka közbeiktatásával folytatott tárgyalások legfeljebb 120 napig tartanának, és december 10-én befejeződnének. Szerbia és Oroszország ugyanakkor úgy véli, hogy a tárgyalásokat nem szabad időben behatárolni.
