Külföld

Megkezdődött az afgán és pakisztáni törzsi vezetők tanácskozása

admin
admin

2007. 08. 09. 11:20

Megkezdődött csütörtökön Kabulban az afgán és pakisztáni törzsi vezetők háromnapos tanácskozása a tálibok elleni fellépés hatékonyabbá tételéről.

A gyűlés (dzsirga) összehívása példa nélküli fejlemény, tekintettel a két ország közötti viharos kapcsolatokra. Némi árnyékot vet a tanácskozásra – amelynek megtartását még tavaly ősszel Hamid Karzai afgán és Pervez Musarraf pakisztáni elnök Bush amerikai elnök társaságában jelentette be Washingtonban –, hogy a pakisztáni államfő személyesen nem vesz részt rajta, miniszterelnökét és a kormány néhány tagját küldte maga helyett. Az afgán kormány minden tagja jelen van.

A francia hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója szerint Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök Karzai afgán államfővel együtt érkezett meg a tanácskozásra. Karzai megnyitóbeszédében Afganisztánra nézve megszégyenítőnek nevezte, hogy tálib fegyveresek Gazni tartományban túszul fogva tartanak 21 dél-koreai civilt, ráadásul – mint mondta – köztük 16 nőt. „Ebben az országban soha senki nem rabolt el nőt” – jelentette ki. (A lázadók 23 dél-koreait ejtettek túszul július 19-én, de közülük kettőt már megöltek.)

A tanácskozást rendkívül szigorú biztonsági intézkedések övezik. Több ezer külföldi és afgán katona járőrözik Kabul utcán, valamint több száz rendőr kordont alkot a dzsirga helyszíne körül.

Egy neve elhallgatását kérő pakisztáni tisztségviselő elmondta, hogy mintegy 70 meghívott pakisztáni nem volt hajlandó elmenni a tanácskozásra, köztük körülbelül 40 olyan, aki Észak- vagy Dél-Vazirisztánt képviselte volna, olyan tartományokat az afgán határ mentén, amelyek kicsúsznak Iszlámábád ellenőrzése alól, és van mintegy 12 olyan távol maradó képviselő, aki egy tálibbarát párt tagja. Így is csaknem 700 törzsi vagy vallási vezető vesz részt a dzsirgán.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.