Külföld

Zsidók a holokauszttagadó elnök hazájában

admin
admin

2007. 07. 04. 07:00

Miközben az holokauszttagadó iráni elnök rendszeresen intéz kirohanást a zsidó állam ellen, és deklarálja céljai között Izrael megsemmisítését, Iránban több tízezer zsidó él. A munka területén ugyan jócskán diszkriminálják őket, más területeken – mint például az alkoholfogyasztás – azonban különleges előjogokkal rendelkeznek. És bírják az említett iráni elnök támogatását is

Az Iráni Iszlám Köztársaság egyik paradoxona, hogy éles Izrael-ellenes retorikája ellenére támogatja az országában élő zsidó közösséget, mely a legnagyobb az egész Közel-Keleten. Amíg Irakban, Szíriában, Egyiptomban vagy Marokkóban mára eltűntek a zsidó közösségek, addig Iránban 25-40 ezer izraelita éli hétköznapjait. Mint az alkotmányban elismert vallási kisebbség, a zsidók is saját képviselőkkel rendelkeznek a parlamentben. Ott, ahol a kisebbségek delegáltjain kívül minden parlamenti képviselővel szemben alapvető követelmény a mély hit az iszlámban.

Magukba fordultak

Noha az 1979-es iszlám forradalom óta kevesebb mint felére csökkent a zsidó népesség, ezt intenzívebb vallásossággal kompenzálják. Ahogy a muszlimok átmenetileg radikalizálódtak, úgy a zsidókat is megváltoztatta a forradalom. A korábban szekuláris családok elkezdték tartani a kóser szokásokat: nem vezettek szombaton, nem mentek étterembe vagy moziba. Társadalmi életük ezért szükségszerűen a zsinagóga köré koncentrálódott.

Tavaly Teheránban 16 zsinagóga működött (más forrás szerint 30), némelyik héber iskolát indított. Vannak kóser éttermek, zsidó kórházak, öregek otthona és temető. A 20 ezer kötetes könyvtárat pedig Khomeini portréja díszíti. A zsidó kórháznak az ellenséges retorikájú kormányzat ad pénzt és hagyja, hogy a diaszpóra is támogassa anyagilag. Igaz, a betegek többsége muszlim, akiket egyáltalán nem zavar, hogy zsidó kórházban gyógyulhatnak.

Ettől eltekintve kevesebb kapcsolatuk van a muszlimokkal, és jobban védik kialakult helyzetüket, mint a forradalom előtt. Van mit: Iránban tilos az alkohol fogyasztása, ők azonban tarthatnak bort és más szeszt, amit vallási ünnepeiken fogyaszthatnak – igaz, csak otthon, csak vallási célból, elvileg… Néhány héber iskola koedukált, az esküvőkön pedig férfiak és nők együtt táncolhatnak, ami az iszlám követőinek szigorúan tilos. Ezzel úgy tűnik, néhány kérdésben több szabadságuk van, mint a többséget képviselő muszlimoknak.

Izrael és a zsidók

A nagy ellenségnek szóló kémkedés vélt vagy valós veszélyétől való félelem azonban él a kormányzatban. Az Izraelnek vagy Amerikának tett kémkedés pedig az egyik legsúlyosabb vád, amelyet bizonyítás esetén halállal büntetnek. 1998-ban például 10 zsidót tartóztattak le Shirazban kémkedés vádjával – a legutolsó közülük csak öt évvel később szabadult. Egyes elemzők szerint a keményvonalasok az akkoriban Khatami vezette reformernek nevezett kormányzat és a Nyugat közötti helyzet normalizálódását próbálták meg szabotálni ezzel az akcióval. Ez a per azonban ékes bizonyítéka a zsidóság sebezhetőségének.

Az utóbbi időben azonban ezen a területen, mármint az anyaországhoz fűződő kapcsolatukban is növekedett az iráni zsidók szabadsága. Bár vallásuk és rokonságuk miatt közülük mindig is sokan vágytak a Szentföldre, ez azonban elvileg lehetetlen volt számukra egészen az utóbbi évekig. Aki megpróbált Izraelbe jutni, börtönbüntetést és az útlevele bevonását kockáztatta, amit egyéként ma is külön hivatalban kell igényelniük. Attól kezdve megfigyelés alatt állnak. A kormányzat, hogy megakadályozza a zsidók kitelepedését, megtiltotta hogy egy időben hagyja el az országot a család összes tagja.

A családok általában Törökországban és Nyugat-Európában találkoznak a rokonokkal, vagy Törökországon, Cipruson keresztül mennek Izraelbe – a kormányzat tudtával, a retorika ellenében, de csendben, felhajtás nélkül. „Az Izraelben élő irániak is hazatérhetnek, ha akarnak, csak el kell menniük Isztambulba az iráni konzulhoz, és kérniük kell a dokumentumokat” – nyilatkozta tavaly Maurice Mohtamed zsidó parlamenti képviselő a BBC-nek.

—-Az emberélet ára—-

A törvényhozásban is léteznek diszkriminatív intézkedések, mint ahogy ezen a területen is javult valamelyest az esélyegyenlőség. Néhány éve módosították a vérpénztörvényt: az Iránban érvényes iszlám törvények szerint, aki megöl egy másik embert, „vérpénzt” fizet az áldozat családjának. A módosítás szerint a tarifa az elismert vallási kisebbségek tagjainál is ugyanannyira emelkedett, mint a muszlimoknál, vagyis körülbelül 30 ezer dollárra. Nő megölése esetén ennek az összegnek csak a felét kell kifizetni.

A munkahelyi diszkrimináció területén azonban még van hova fejlődni. Habár sok zsidó dolgozik a minisztériumokban vagy az állami cégeknél, nem jutnak vezető pozícióba – mint ahogy más vallási kisebbségek képviselői sem. Nem lehetnek a hadsereg tisztjei, de a teheráni zsidó iskolák igazgatói is muszlimok, pedig nem mondja ki törvény, hogy ennek így kell lennie.

A tájékoztatás minősége

A kormányzat Izrael-ellenes, holokauszttagadó és antiszemita retorikája gyakorlatban alig érinti a zsidó közösséget, akik azonban kénytelenek eltűrni, hogy megjelenjenek olyan kiadványok, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, a Mein Kampf, vagy éppen a teheráni hatóság tulajdonában álló lap holokausztkarikatúrái. Amikor Mahmúd Ahmedinezsád jelenlegi elnök előállt a holokauszttagadó retorikával, az iráni zsidók félelmüket és aggodalmukat fejezték ki. A holokauszttal kapcsolatos tájékozatlanság általános a (muszlim) világban. A legtöbben nem tagadják, csak éppen sosem hallottak róla, radikális környezetben – például Szaúd-Arábiában – pedig erős antiszemita szellemiségben nevelik a gyerekeket, akik a történelmi tények ismerete híján elfogadják, amit szüleik és tanáraik mesélnek a „gonosz” zsidókról.

A propaganda sem javít a helyzeten. A tavalyi libanoni háború alatt az egyik keményvonalas hetilap két fotót közölt zsinagógákról, amelyeken izraeli zászlókkal ünnepelték a zsidó állam függetlenségének napját. A lap hamisan azt állította, hogy a képek Iránban készültek. A vonatkozó zsinagógákat fenyegették, és a biztonsági erőknek kellett feloszlatni a tömeget, és elmagyarázni az embereknek, hogy a hír nem igaz.

A gyűlölködő nyilatkozatoknak és a provokációknak azonban eddig nem sikerült feszültséget gerjeszteniük a perzsa többség és a zsidó kisebbség között. Nagyon kevesen értenek egyet elnökükkel, a többség inkább szabadságot és békét szeretne. Ugyanazt, mint a zsidók. Ahogy lapunknak írta a Teheráni Zsidó Közösség a közleményében: „Tudunk itt élni, tanulni, dolgozni. Voltak rosszabb idők és jobbak is, de most békésen élünk, senki sem zavar minket.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.