Nagyvilág

Az iráni atomprogram minket is fenyeget?

Robert Gates amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztetett szombaton Szingapúrban, hogy az iráni és észak-koreai atomprogram éppúgy fenyegeti Ázsiát, mint Európát, s hogy az iraki zűrzavar a világon mindenütt bátorítja a szélsőségeseket.

Az ázsiai országok szingapúri biztonsági fórumán felszólaló amerikai miniszter arra buzdította a földrész országait, hogy növeljék Afganisztánnak és más közép-ázsiai országoknak nyújtott támogatásukat, s fokozzák együttműködésüket a fegyverek tovaterjedésének és a világméretű terrorizmusnak a veszélyeivel szemben.

“A zűrzavar hatásai sem Közép-, sem Délnyugat-Ázsiában nem ismernek ország-, földrész- vagy régióhatárokat” – mondta Gates a “Sangri-La Párbeszéd” elnevezésű, immár hatodik évben megrendezett tanácskozáson, amelyet a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szervezett.

Az amerikai védelmi miniszter szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség szigorítsa a szankciókat Teherán ellen az iráni urándúsítás leállítása érdekében, és azt hangoztatta, hogy Irán egy évtizeden belül atomfegyverre tehet szert. Mint mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának “fokoznia kell a nyomást az irániakra, mégpedig nem jövőre vagy az utána következő évben, hanem most azonnal”. “Senkinek sem érdeke, hogy a problémát katonailag kelljen kezelni” – tette hozzá.

Gates derűlátóan szólt országa Kínához fűződő kapcsolatairól, mindamellett aggodalmát is hangoztatta az ázsiai óriás katonai kiadásainak és fejlesztéseinek szerinte nem elengedő átláthatósága miatt. “Különbség van azonban a képességek és a szándékok között, és úgy gondolom, jó okok vannak a derűlátásra az Egyesült Államok és Kína viszonyában” – mondta, kiemelve, hogy “erősítettük a katonai kapcsolatokat minden szinten”.

Csang Csin-seng (Zhang Qinsheng), a kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnökének helyettese – az eddigi legmagasabb rangú kínai vezető, aki a fórumokon részt vett – a pekingi stratégia “védelmi” jellegét hangsúlyozta. “Kína senkit sem támad meg elsőként” – hangoztatta, úgy ítélve meg, hogy az ország “katonai képességei arányosak” méretével és népességével. Tajvanról annyit mondott, hogy ott “egyesek még mindig az elszakadásról álmodoznak, a kínai hadseregnek ezért készen kell állnia az ilyen veszély elhárítására”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik