Sali Salihi, az Albán Demokrata Párt bujanovaci szervezetének elnöke közölte, hogy a koszovói rendezési folyamat során olyan jogi mechanizmust kell létrehozni, amely biztosítja a Presevo, Bujanovac és Medvedja körüli térség többségi albán lakossága számára, hogy élhessen „etnikai jogaival”.
Politikai szándékunk mindig az volt, hogy egyesüljünk Koszovóval, s jogunk van nemzetközi békefenntartók jelenlétét követelni mindaddig, amíg meg nem születik a térségünkre vonatkozó végső döntés – mondta Salihi, hozzátéve, hogy elfogadhatatlannak tartja „az albán földek feldarabolását”.
Szerbia legdélibb csücskében, Presevo, Bujanovac és Medvedja Koszovóval és Macedóniával határos környékén mintegy 60 ezer albán él egy tömbben. Hét évvel ezelőtt fél éven át tartó heves gerillaharcok dúltak a térségben. A Presevo, Bujanovac és Medvedja Felszabadítási Hadserege nevet használó albán fegyveres szervezet számos lövöldözést kezdeményezett, aknavetős támadást hajtott végre, több nagy fegyverraktárt hozott létre, s csak a NATO erélyes felszólítására szüntette be a tevékenységét.
A helyi albánok öt politikai pártja – a korábbi koszovói példát követve – 2004-ben kivonult a szerbiai közéletből. Kettő közülük elindult a januári szerbiai parlamenti választáson, s egy-egy képviselővel be is jutott a belgrádi törvényhozásba, ám három párt – köztük Sali Salihié – változatlanul a Szerbiával való teljes politikai szembenállás híve.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
