Az Európai Uniót megalapozó Római Szerződést 50 évvel ezelőtt 12 politikus írta alá. A francia Maurice Faure – akkoriban a párizsi külügyminisztérium fiatal államtitkára – közülük az utolsó, még élő résztvevő, aki természetesen jól emlékszik erre a pillanatra. Azonban míg az aláírásról, s az azt megelőző, lázas munkával töltött hónapokról lelkesen, meghatódottan beszél, az évforduló kapcsán adott nyilatkozataiban azt már sajnálja, hogy azóta – ahogy ő látja – csökkent az “európai lendület”.
Jobbján Adenauer
“Ez felejthetetlen nap volt. S igen, mindennek hatása történelmi jellegű. Fantasztikus” – emlékszik vissza a ma már 85 éves egykori politikus. Elmondása szerint a Római Szerződést aláíró hat állam (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) képviselői, országonként két-két fő egy asztal körül ültek: ő például a nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer jobbján volt. Az asztal előtt a fotósok tömege hullámzott, mindenki meg akarta örökíteni a történelmi pillanatot. “Egy olyan Európa alapköveit tettük le, amelyről azt reméltük, hogy közösségi jellegű lesz, de amely végül is az országok Európájává vált” – mondta. S ennek kapcsán külön is bírálta Charles de Gaulle későbbi francia elnök politikáját, aki a hatvanas években kikényszerítette, hogy a Római Szerződés által létrehozott Európai Gazdasági Közösség ne adja fel az egyöntetű döntéshozatalt – s ami Faure szerint azóta is akadályozza Európa előrehaladását.
Az egykori francia külügyi államtitkár azt sem titkolja, hogy ő bizony nem értett egyet az Európai Unió 2004-es bővítésével, azzal, hogy egyszerre 10 új tagországot vettek fel a szervezetbe. “Jobb lett volna, ha együttműködési szerződéseket írnak alá velük: mert azzal, hogy teljes jogú tagként beléptettük őket a közösségbe, megoldhatatlan nehézségek elé kerültünk” – véli.
Jöttek a távíratok
Ami a Római Szerződés kidolgozását illeti, Faure úgy emlékszik vissza, hogy a brüsszeli Val Duchesse kastélyban több hónapon át tartó egyeztetések nagyon könnyűek voltak. “Elég gyorsan tudtunk dolgozni. Mindenesetre Franciaország beszélt a legtöbbet, mert neki volt a legtöbb problémája: probléma a gyarmatokkal, probléma a mezőgazdasággal…” Faure szerint a németek és az olaszok nem nagyon akartak pénzt adni a gyarmatok támogatására, egyebek között azzal érvelve, hogy “nekünk is voltak gyarmataink, de szerencsére már elveszítettük azokat.” A mezőgazdaság kapcsán pedig elmondta: Franciaország rengeteg szubvenciót igényelt parasztjainak. S a jelek szerint el is érte, amit akart: legalábbis Faure úgy emlékszik, hogy a római aláírás után az összes francia mezőgazdasági szervezet táviratokkal árasztotta el a parlamenti képviselőket, sürgetve, hogy ratifikálják a dokumentumot.
Az egykori francia politikus egyébként rendkívül kemény szavakkal szólt saját országa uniós politizálásáról. “Franciaország csak nehézségeket okozott. A mai Európának ő a rossz tanulója” – mondta, többek között utalva az uniós alkotmány két ével ezelőtti franciaországi elutasítására, amely komoly válságba taszította az EU-t.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
