A jelenlegi szerb parlament nem foglalkozik a vajdasági autonómia kérdésével, és az új szerbiai alkotmányban is eddig nem látott, aggályos módon került megfogalmazásra ez a kérdés – hangoztatta több előadó annak a keddi brüsszeli európai parlamenti meghallgatásnak a kapcsán, amelynek a részben magyarok lakta szerbiai tartomány helyzete volt a tárgya.
A tanácskozást magyar civilek kezdeményezésére Bernat Joan i Marí katalán EP-képviselő szervezte, meghívást kapott rá mások mellett Bozóki Antal ügyvéd, az ÁRGUS szerbiai magyar kisebbségjogi civil egyesület ügyvivője, illetve Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke.
Nem említik az autonómiát
Bozóki Antal emlékeztetett arra, hogy a novemberben kihirdetett új szerbiai alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szerepel, csak Koszovóé. Azt viszont az alaptörvény lehetővé teszi, hogy a hatalom bármikor új autonómiát hozhat létre vagy bármikor meg is szüntetheti. Kiemelte, hogy a Vajdaságban tartott szavazáson az új alkotmány nem is kapta meg a szükséges többséget. Ez azt jelzi – mutatott rá -, hogy “a vajdaságiak igényt tartanak az autonómiára, amelynek történelmi, kulturális, gazdasági, földrajzi, hagyományápolási, kisebbségügyi vonatkozásai vannak”.
Leszögezte azt is, hogy az autonómia nem egyenlő a szeparatizmussal. A Vajdaság esetében, ahol a lakosság 63 százaléka szerb nemzetiségű, kiválási törekvés nincsen. Egyebek között Szerbia decentralizálásáról és regionalizálásáról van szó. Mint mondta, a Vajdaságot egy európai autonómiaként képzelik el, amelynek önálló törvényhozási, jogalkotási, végrehajtói és gazdasági önállósága, nagyobb függetlensége van a szerbiai hatalomtól.
Aránytalan elosztás
Rámutatott arra is, hogy a kétmilliós Vajdaság a szerbiai költségvetés több mint 35 százalékát adja, és onnan – ezt immár az alkotmány is rögzíti – mindössze hét százalékot juttatnak vissza: ez szerinte csak arra elég, hogy a tartományi szerveket finanszírozzák, az ott dolgozókat fizessék.
Bozóki Antal azt is elmondta, hogy a szerb alkotmány kihirdetésével a Vajdaság számára is új alapszabályt kell hozni, és “ez lehetőség lenne a vajdasági autonómia újradefiniálására”. Utalt arra is, hogy 1992-ben Londonban egy nemzetközi konferencián úgy döntöttek, a Vajdaságnak vissza kell juttatni a korábbi illetékességi köreit. Kijelentette, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési terve ugyancsak hivatkozási alap lehet, ha megvalósul. Az alapján igényelni lehetne, hogy például a Vajdaságban élő kisebbségek is ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint Koszovóban.
Ki kell kényszeríteni a vitát
Részt vett a meghallgatáson Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő is, aki a magyar sajtónak arról beszélt, a rendezvény segíthet, hogy most, amikor Szerbia kapcsán elsősorban a koszovói kérdéskörre terelődik a figyelem, ne vesszenek szem elől a vajdasági problémák.
Becsey emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Vajdaságban járt európai parlamenti tényfeltáró delegáció jelentését, amelyet meg kellene vitatnia az EP emberi jogi albizottságának is. Erre azonban két év alatt nem került sor, és a meghallgatás segíthet kikényszeríteni ezt a vitát. A képviselő ugyancsak nyugtalanítónak nevezte, hogy az új alkotmány értelmében a “Koszovó utáni” Szerbiában a Vajdaság jelenlegi, meglehetősen gyenge autonómiája is megszüntethető törvényesen, ha a parlamenti erők Belgrádban amellett döntenek.
Kisebb lépések történtek
A napi helyzettel kapcsolatban Becsey elmondta: folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyiekkel. Úgy vélte, csupán kisebb előrelépések történtek a korábbi ígéretek teljesítésében. Szabadkán például elkezdte működését a magyar tanítóképző, ugyanakkor ez nem lett önálló kar, ahogy ígérték. A rendőrség esetében kiírtak már pályázatot magyar rendőrök felvételére, de jelentős előrelépés itt sem történt, és hasonló a helyzet az igazságszolgáltatás – ügyészség és bírók – esetében is.
A magyar média területén is maradtak a problémák: az újvidéki magyar televíziózás helyzete “változatlanul nem szerencsés”, és a Magyar Szó című lap is nehéz anyagi körülmények között működik. Az viszont pozitívum, hogy párbeszédek folynak, és a Magyar Nemzeti Tanács próbál élni az alapítói joggal.
Bernat Joan i Marí egyebek között arról beszélt, jó példa lehet a Vajdaság arra, hogy több etnikai csoport békésen és önállóan együtt élhet. Ez az egész Balkán számára precedens, ezt az EP-ben is világossá akarják tenni.Hozzátette ugyanakkor, hogy Brüsszelben tudják: a máshonnan érkező népcsoportok több problémát okoznak a tartományban, ráadásul Szerbiában nincs túl nagy hagyománya a közösségek közti együttélésnek.
Ha autonómiát érnek el, és a kisebbségi jogokat figyelembe veszik, remény van a tartós nyugalomra a Vajdaságban – szögezte le. A magyar sajtónak nyilatkozva a katalán képviselő állást foglalt az erdélyi és felvidéki magyarok jogainak garantálása mellett, hangsúlyozva ennek jelentőségét az Európai Unió szemszögéből is.
