Külföld

Kihagyták a vajdasági-kérdést a szerb alkotmányból

admin
admin

2007. 03. 20. 17:43

Aggályos a Vajdaság szempontjából az új szerb alkotmány, hívta fel a figyelmet egy EP-meghallgatás. A novemberben kihirdetett alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szerepel, csak Koszovóé.

A jelenlegi szerb parlament nem foglalkozik a vajdasági autonómia kérdésével, és az új szerbiai alkotmányban is eddig nem látott, aggályos módon került megfogalmazásra ez a kérdés – hangoztatta több előadó annak a keddi brüsszeli európai parlamenti meghallgatásnak a kapcsán, amelynek a részben magyarok lakta szerbiai tartomány helyzete volt a tárgya.

A tanácskozást magyar civilek kezdeményezésére Bernat Joan i Marí katalán EP-képviselő szervezte, meghívást kapott rá mások mellett Bozóki Antal ügyvéd, az ÁRGUS szerbiai magyar kisebbségjogi civil egyesület ügyvivője, illetve Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke.

Nem említik az autonómiát

Bozóki Antal emlékeztetett arra, hogy a novemberben kihirdetett új szerbiai alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szerepel, csak Koszovóé. Azt viszont az alaptörvény lehetővé teszi, hogy a hatalom bármikor új autonómiát hozhat létre vagy bármikor meg is szüntetheti. Kiemelte, hogy a Vajdaságban tartott szavazáson az új alkotmány nem is kapta meg a szükséges többséget. Ez azt jelzi – mutatott rá -, hogy “a vajdaságiak igényt tartanak az autonómiára, amelynek történelmi, kulturális, gazdasági, földrajzi, hagyományápolási, kisebbségügyi vonatkozásai vannak”.

Leszögezte azt is, hogy az autonómia nem egyenlő a szeparatizmussal. A Vajdaság esetében, ahol a lakosság 63 százaléka szerb nemzetiségű, kiválási törekvés nincsen. Egyebek között Szerbia decentralizálásáról és regionalizálásáról van szó. Mint mondta, a Vajdaságot egy európai autonómiaként képzelik el, amelynek önálló törvényhozási, jogalkotási, végrehajtói és gazdasági önállósága, nagyobb függetlensége van a szerbiai hatalomtól.


Aránytalan elosztás


Rámutatott arra is, hogy a kétmilliós Vajdaság a szerbiai költségvetés több mint 35 százalékát adja, és onnan – ezt immár az alkotmány is rögzíti – mindössze hét százalékot juttatnak vissza: ez szerinte csak arra elég, hogy a tartományi szerveket finanszírozzák, az ott dolgozókat fizessék.

Bozóki Antal azt is elmondta, hogy a szerb alkotmány kihirdetésével a Vajdaság számára is új alapszabályt kell hozni, és “ez lehetőség lenne a vajdasági autonómia újradefiniálására”. Utalt arra is, hogy 1992-ben Londonban egy nemzetközi konferencián úgy döntöttek, a Vajdaságnak vissza kell juttatni a korábbi illetékességi köreit. Kijelentette, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési terve ugyancsak hivatkozási alap lehet, ha megvalósul. Az alapján igényelni lehetne, hogy például a Vajdaságban élő kisebbségek is ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint Koszovóban.

Ki kell kényszeríteni a vitát

Részt vett a meghallgatáson Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő is, aki a magyar sajtónak arról beszélt, a rendezvény segíthet, hogy most, amikor Szerbia kapcsán elsősorban a koszovói kérdéskörre terelődik a figyelem, ne vesszenek szem elől a vajdasági problémák.


Becsey emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Vajdaságban járt európai parlamenti tényfeltáró delegáció jelentését, amelyet meg kellene vitatnia az EP emberi jogi albizottságának is. Erre azonban két év alatt nem került sor, és a meghallgatás segíthet kikényszeríteni ezt a vitát. A képviselő ugyancsak nyugtalanítónak nevezte, hogy az új alkotmány értelmében a “Koszovó utáni” Szerbiában a Vajdaság jelenlegi, meglehetősen gyenge autonómiája is megszüntethető törvényesen, ha a parlamenti erők Belgrádban amellett döntenek.

Kisebb lépések történtek

A napi helyzettel kapcsolatban Becsey elmondta: folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyiekkel. Úgy vélte, csupán kisebb előrelépések történtek a korábbi ígéretek teljesítésében. Szabadkán például elkezdte működését a magyar tanítóképző, ugyanakkor ez nem lett önálló kar, ahogy ígérték. A rendőrség esetében kiírtak már pályázatot magyar rendőrök felvételére, de jelentős előrelépés itt sem történt, és hasonló a helyzet az igazságszolgáltatás – ügyészség és bírók – esetében is.


A magyar média területén is maradtak a problémák: az újvidéki magyar televíziózás helyzete “változatlanul nem szerencsés”, és a Magyar Szó című lap is nehéz anyagi körülmények között működik. Az viszont pozitívum, hogy párbeszédek folynak, és a Magyar Nemzeti Tanács próbál élni az alapítói joggal.

Bernat Joan i Marí egyebek között arról beszélt, jó példa lehet a Vajdaság arra, hogy több etnikai csoport békésen és önállóan együtt élhet. Ez az egész Balkán számára precedens, ezt az EP-ben is világossá akarják tenni.Hozzátette ugyanakkor, hogy Brüsszelben tudják: a máshonnan érkező népcsoportok több problémát okoznak a tartományban, ráadásul Szerbiában nincs túl nagy hagyománya a közösségek közti együttélésnek.


Ha autonómiát érnek el, és a kisebbségi jogokat figyelembe veszik, remény van a tartós nyugalomra a Vajdaságban – szögezte le. A magyar sajtónak nyilatkozva a katalán képviselő állást foglalt az erdélyi és felvidéki magyarok jogainak garantálása mellett, hangsúlyozva ennek jelentőségét az Európai Unió szemszögéből is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.