Külföld

Szíria és Irán segíthet

admin
admin

2006. 07. 14. 12:43

Libanoni befolyásuk, s ebből fakadó lehetőségeik a közel-keleti béke megteremtésére jelentősen növelte Szíria és Irán nemzetközi presztízsét. Ám miközben a washingtoni vezetés is hozzájuk fordult segítségért, e két ország nem sok jelét adja annak, hogy a totális háború helyett a béke megteremtésére törekedne.

Az amerikai kormány felszólította Szíriát és Iránt, hogy vesse latba befolyását a Libanonban és a palesztin területeken működő radikális szervezeteknél a közel-keleti forrongás lecsillapítása érdekében. “Most a regionális hatalmakon van a sor” – közölte csütörtökön este Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó elárulván azt is, hogy ő és Condoleezza Rice, az amerikai diplomácia vezetője telefonon lépett kapcsolatba közel-keleti kormányokkal.


Az eddigi jelek szerint azonban Irán és Szíria nem igazán igyekszik felhasználni libanoni befolyását a béketeremtés érdekében. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök csütörtökön óva intette Izraelt bármilyen Szíria elleni agressziótól – jelentette az iráni állami televízió. “Ha Izrael újabb ostobaságot követ el és megtámadja Szíriát, az az egész muzulmán világgal szembeni agressziónak felelne meg, és kemény lenne rá a válasz” – jelentette ki a televízió szerint Ahmadinezsád Bassár el-Aszad szíriai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során.


A SANA szíriai hivatalos hírügynökség csak annyit közölt, hogy a két elnök telefonbeszélgetése során Ahmadinezsád “Irán támogatásáról biztosította Szíriát az ellene folytatott kampánnyal és a rá nehezedő nyomással szemben”.


30 éves befolyás


Szíriának és Iránnak évek óta óriási befolyása van Libanonban, részben közvetlenül, részben az általuk támogatott síita Hezbollah (Isten Pártja) fegyveres szervezet révén. A szíriai csapatok a libanoni polgárháború (1975-90) zűrzavaros állapotai közepette (1976-ban) béketeremtőként érkeztek. Libanon évtizedeken át Szíria de facto protektorátusa volt, az ott állomásozó katonai kontingens létszáma elérte a 35 ezer főt. Csak 2005-ben szűnt meg uralkodó helyzete a Kisalföld nagyságú közel-keleti országban, amikor Rafík Haríri Szíria-ellenes libanoni politikus (volt kormányfő) meggyilkolása után a nemzetközi közösség nyomást gyakorolt Damaszkuszra, hogy vonja ki Libanonból ott állomásozó katonai erőit. (Egy későbbi ENSZ-vizsgálat megállapítása szerint a szíriai titkosszolgálatnak része volt a Haríri ellen elkövetett merényletben.)


Általános feltételezés szerint így is ott maradt a szíriai titkosszolgálatok számos ügynöke, és csak találgatni lehet, hogy ezek mekkora befolyást tudnak gyakorolni továbbra is a libanoni politikai életre. Ráadásul a libanoni üzleti életnek vannak olyan roppant vagyonos, befolyásos körei, amelyek anyagi érdekeikkel Damaszkuszhoz kötődnek, ennélfogva erősen érdekeltek a Szíria-barát politika folytatásában.


Iráni segítség


Irán 1982-ben jelent meg fontos tényezőként a libanoni politikában, amikor Izrael katonai erővel bevonult Libanonba. Háfez el-Asszad akkori szíriai elnök engedélyezte az iráni Forradalmi Gárdának, hogy támaszpontokat létesítsen az akkor szíriai megszállás alatt álló libanoni Bekaa-völgyben. Ekkor alakult a Hezbollah, azzal a meghirdetett céllal, hogy harcoljon Dél-Libanon izraeli megszállása ellen. Az iráni bábáskodással létrehozott Hezbollah teljesen elfogadottá vált Libanonban, képviselői vannak az ország parlamentjében és kormányában.


Damaszkusz és Teherán napjainkban is szoros szövetségesi kapcsolatot tart fenn, gyakoriak a magas szintű érintkezések közöttük. Mind a kettő külön-külön és együtt is változatlanul támogatja és finanszírozza a Hezbollah szervezetet. Bassár el-Aszad jelenlegi szíriai államfő és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök többször is találkozott már Haszan Naszrallahhal, a Hezbollah vezetőjével, hogy megvitassák vele “a cionizmus elleni harc további lépéseit”.


Célkeresztben a Hezbollah

A Libanon elleni izraeli offenzíva szerdai kezdete óta összesen 61 ember halt meg az országban – közölték nevük elhallgatását kérő libanoni biztonsági tisztségviselők. A szárazföldi és légi offenzívát válaszul indította az izraeli hadsereg Dél-Libanonban arra, hogy a síita Hezbollah szervezet gerillái nagyszabású támadást intéztek a zsidó állam északi része ellen, megölve három izraeli katonát, további kettőt pedig foglyul ejtve. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök az akciót a “független Izrael állam” elleni fenyegetésnek nevezte, és kijelentette, hogy mindenért a libanoni kormány felelős. Bejrút visszautasította, hogy bármilyen szerepe lenne a Hezbollah rajtaütésén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.