A hetek óta folyó rendőrségi vizsgálat már néhány napja Blair közvetlen közelébe ért, amikor a hét közepén őrizetbe vették, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték Lord Michael Levyt, a Labour első számú adománygyűjtő megbízottját, a kormányfő legközelebbi bizalmasát és teniszpartnerét. Azóta a kormány két közvetlen tagját, Lord Sainsbury tudományügyi és Ian McCartney kereskedelmi államminisztert is bekérették meghallgatásra.
A pénteki The Times szerint ugyanakkor – jóllehet ezt a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal már előző nap cáfolta – a Scotland Yard Tony Blairt és stábfőnökét, Jonathan Powellt is be akarja idézni, valószínűleg Blair augusztusi szabadsága után, de még az ősszel esedékes éves munkáspárti kongresszus előtt. A vezető londoni napilap szerint a kongresszuson e nélkül is bizonyosan felmerült volna Blair további vezetői pályafutásának kérdése.
Rangért adomány
Nyolcvan év óta Tony Blair lenne az első brit kormányfő, akit korrupciós ügyben rendőrségi meghallgatásra idéznek be. Legutóbb, a húszas években David Lloyd George-ot hallgatták ki, ugyancsak pénzért árult kiváltságok gyanújával, és ez az ügy vezetett el ahhoz az 1925-ben elfogadott törvényhez, amely tiltja, hogy a kormány pénzbeli juttatások fejében nemesi rangot és egyéb kiváltságokat osztogasson.
A most folyó vizsgálat célja éppen annak kiderítése, hogy a jelenlegi munkáspárti kormány nem sértette-e meg ezt a törvényt. Az 1997-ben, jórészt korrupcióellenes programmal hatalomra került Labour ugyanis a brit sajtót néhány hete elöntő, leleplező riportok szerint a tavalyi választási kampány előtt bejelentés nélkül 14 millió fontos (5,6 milliárd forintos) kölcsönt vett fel vagyonos adományozóktól. Jóllehet ez önmagában még nem törvénybe ütköző, a kampányt hitellel támogatók közül azonban többet cserébe a kormány nemesi rangra és felsőházbeli tagságra javasolt.
Nagy-Britanniában a politikai pártok nem részesülnek állami támogatásban; a pártok finanszírozása döntően adományokból történik, elvileg szigorú átláthatósági szabályok alapján.