Az izraeli légierő előzőleg csapást mért három gázai hídra és a térséget árammal ellátó központra. Gáza városa szinte teljesen sötétbe borult az áramelosztót ért légicsapás után. Az izraeli páncélosok már két napja készülődtek az övezet határán a bevonulásra. A hivatalos offenzíva megindításához kellett egy “casus belli”, mely megmagyarázza a katonai akciót, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy Izrael a gázai övezet visszaszerzését akarná – nyilatkozta lapunknak Deák Péter biztonságpolitikai szakértő. A katonai csapás demonstratív jellegű is, mellyel Izrael azt kívánja kifejezni, hog bár kész a békére, ha katonáit a palesztin területeken veszély fenyegeti, kész beavatkozni.
Az izraeli offenzívának nem célja a Gázai övezet visszafoglalása – jelentette ki Benjámin Ben-Eliézer, az infrastruktúra ügyeinek minisztere az izraeli kormányban. (Izrael – 38 évi megszállás után – tavaly vonta ki csapatait, és költöztette ki a zsidó telepeseket a Gázai övezetből.) A katonai akció célja a vasárnap elrabolt izraeli katona kiszabadítása palesztin fogva tartóinak karmai közül – mondta a munkapárti miniszter az izraeli közszolgálati rádióban. Hozzátette: a szabadítás módszere nem az, hogy felkutatják a fogva tartás helyét, hanem az, hogy rászorítják a palesztinokat a fogoly visszaadására.
Egy palesztin kommandó a hét végén támadást hajtott végre izraeli területen egy katonai őrhely ellen, és elrabolta az izraeli hadsereg egyik tizedesét. Miután a közvetítőknek nem sikerült elérniük, hogy az izraeli katona visszakapja szabadságát, a páncélosok támadásba lendültek. A támadás megindításában az izraeli belső közvéleménynek az Olmert-kormányra gyakorolt nyomása is jelentős szerepet játszott -nyilatozta Deák Péter.
Kölcsönös fenyegetés
A dél-gázai Rafah környékén automata fegyverek kerepelése hallatszott a hajnali órákban. Első palesztin reagálásként a Népi Ellenállási Bizottságok nevű szervezet, amely elrabolta az izraeli katonát, azzal fenyegetőzött, hogy kivégez egy fogságában lévő zsidó telepest, ha az izraeli haderő nem állítja le gázai előretörését.
A kormányon lévő Hamasz radikális palesztin mozgalom egyik vezetője ellenállásra szólította fel a gázai palesztinokat. Nizár Rajan arra buzdította a milíciák tagjait a helyi rádióadón keresztül, hogy vegyék fel a harcot az ellenséggel.
Hájim Ramon izraeli igazságügy-miniszter közölte szerdán az izraeli hadsereg rádiójában, hogy Izrael célba vette, s ha lehetősége nyílik rá, megöli Háled Mesalt, a Hamász szíriai száműzetésben élő vezetőjét. Mint mondta, Mesalt tartják felelősnek az izraeli őrhely elleni vasárnapi támadásért, amelynek során palesztin fegyveresek két izraeli katonát megöltek, egyet pedig elraboltak.
Jelentős lépés a béke felé
Az izraeli-palesztin békefolyamatban közben a héten óriási előrelépés történt, a palesztin mozgalmak, az Iszlám Dzsihád kivételével, ugyanis megállapodtak a nemzeti egyetértési dokumentum szövegéről, amely hallgatólagosan elismeri Izrael létezését. A dokumentum független állam létrehozását irányozza elő valamennyi, Izrael által 1967-ben elfoglalt területen, Jeruzsálemmel mint fővárossal. A lépés, mely által a Hamasz politikai szárnya hallgatólagosan elismerte Izrael, megnyitja az utat a béketárgyalások előtt.
A megállapodás gyökeres változást jelent a kormányzó Hamász radikális palesztin mozgalom korábbi álláspontjához képest, amely 1987 végén, 1988 elején történt létrehozása óta elutasította Izrael állam elismerését.
Mahmúd Abbász július 26-én népszavazásra kívánta bocsátani az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin mozgalmi vezetők által kidolgozott dokumentumot, amennyiben a mozgalmak nem fogadják azt el.
