Nagyvilág

Üvegzsebbel is nőtt a korrupció

A legrosszabbnak a korrupció és a média helyzetét, a legjobbnak a választási rendszert és a civil társadalom munkáját értékelte a demokrácia szempontjából a Freedom House legfrissebb jelentésében, mely összességében konszolidáltnak ítélte a magyar helyzetet.

A diktatúrából a konszolidált liberális demokráciába való átmenet tekintetében Magyarország az egyik legsikeresebb a volt kommunista tömb országai közül a Freedom House független amerikai szervezet szerint, amely kedden hozta nyilvánosságra éves jelentését a kelet- és közép-európai államok demokratikus átalakulásáról.

“Az átalakuló nemzetek 2006” Magyarországgal foglalkozó fejezete a választási rendszernek és a civil szférának adta a legjobb minősítést, míg a korrupció elleni fellépés, a kormányzati munka és a média tekintetében találta a legtöbb kivetnivalót. Magyarországot összességében konszolidált demokráciának minősítette a New York-i székhelyű szervezet, amelynek Budapesten is van irodája.

A vizsgált országok előrehaladását egytől hétig terjedő skálán értékeli, és minél kisebb ez a szám, annál jobb a minősítés. A demokrácia legfontosabb összetevőit hét kategóriában osztályozza a választási folyamattól az alkotmányos keretekig. A Freedom House 2004 óta használja az átlagolt “demokráciamutatót”, amely az 1-2 érték között konszolidált demokráciát, 6-7 között pedig tekintélyuralmi rezsimet jelent, és e kettő között további három kategóriába sorolja az országokat.
Az idei jelentésben Magyarország mutatója 2,00, vagyis konszolidált demokráciának minősül. (Magyarország mutatója visszamenőleg számítva 2001 és 2006 között: 2,13, 2,13, 1,96, 1,96, 1,96, 2,00.)

Élen a választási rendszer és a civilek

A demokrácia állapotának hét összetevője közül a magyar választási rendszer és a civil társadalom a korábbi évekhez hasonlóan az idén is egyaránt 1,25 pontot kapott. A független média tekintetében az osztályzat 2,5, a kormányzati munka, illetve a helyi önkormányzatok minősítése 2,00 illetve 2,25, a bíróságok működése 1,75, míg a legrosszabb, 3,00 pontos osztályzatot a korrupciós jelenségek elleni fellépésre kapta az ország. A jelentés szerint az erős és stabil magyar parlamenti rendszer lehetővé tette az egymást követő kormányok gördülékeny hatalomváltását.

A civil társadalom erősödéséről szólva a jelentés Sólyom László köztársasági elnök megválasztását egyebek között a nem kormányzati szervek hathatós támogatásának tudja be. A független sajtóról szólva a jelentés kitér a rágalmazási és államtitoksértési perek nagy számára, amely széles körű aggodalmat keltett.

Több a korrupció

A jelentés megállapítja, hogy a romák elleni diszkrimináció továbbra is széleskörű. A faji, etnikai hovatartozáson és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés különösen erősen beágyazódott a társadalomba, áthatva a munkahelyeket és a közszolgáltatást.

A korrupció témájában a Freedom House utal rá, hogy 2005-ben továbbra is gondot jelentettek a politikai pártokhoz és közhivatalnokokhoz kötődő áttekinthetetlen üzleti ügyek. Visszatérő téma volt a sajtóban a közhivatalnokok és a politikusok csalárd ügyletei és a közbeszerzéssel kapcsolatos visszaélések. Magyarország korrupciós mutatója a tavalyi 2,75-ről 3,00-ra romlott. A jelentés megállapítja, hogy az üvegzsebtörvény dacára a közpénzek útja nehezen követhető, és szakértők szerint az évente kiírt mintegy 3700 közbeszerzési tendernek mindössze 10 százaléka tekinthető tisztának.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik