Külföld

Montenegró a függetlenség küszöbén

admin
admin

2006. 05. 19. 16:15

Montenegró polgárai vasárnap az urnák elé járulnak, hogy döntsenek a Szerbiától való függetlenségről. A voksoláson egyetlen kérdésre kell választ adniuk: "Akarja-e ön, hogy a Montenegrói Köztársaság független állam legyen, teljes nemzetközi jogi szubjektivitással?"

A május 21-i népszavazáson lehetőség nyílik arra, hogy Montenegró polgárai felülvizsgálják a Szerbiához fűződő viszonyt, eldöntsék, hogy köztársaságuk önállóan vagy Szerbiával való szövetségben lépjen tovább az egyesült Európa felé vezető úton.

Az 1127 szavazóhelyiséget vasárnap reggel nyolc órakor nyitják meg, az urnákat 21 órakor zárják. A választást felügyelő két elemző intézet, a CEMI és a CESID azt ígérte, hogy este fél kilenc és tíz óra között már közzéteszi az első részeredményeket, éjfélkor pedig már a végleges nem hivatalos eredményt közlik. Ha nagyon szoros lesz az eredmény – 54,5-55,5 százalékos sávba esik -, akkor tartózkodni fognak a részeredmények közzétételétől.

Montenegró az 1878-as berlini kongresszuson nyerte el függetlenségét, és önálló volt egészen az első világháború végéig. Azóta szétszakíthatatlan szálakkal kötődött Szerbiához, hol más országokkal egyetemben királyságban, hol pedig tágabb vagy szűkebb szövetségi államban vagy államközösségben. Ma az Adria parti köztársaság lakosságának közel fele ismét önállóan és Szerbiától függetlenül akarja élni életét, a másik fele pedig továbbra is együtt képzeli el a jövőt

Egyszer már szavaztak

Más körülmények között és más hangulatban, de a montenegróiaknak az 1992-ben tartott népszavazáson már egyszer nekiszegezték a kérdést, hogy Szerbiával együtt képzelik-e el az ország jövőjét? Akkoriban a polgárok 95,94 százaléka igent mondott, de azóta sok minden megváltozott: Szerbiában megbukott a Milosevic-rezsim, megszűnt létezni Jugoszlávia, a különválásra való törekvés pedig erősödött a polgárokban.

Amennyiben a referendumon részt vevők több mint 55 százaléka igent mond, akkor kikiáltható Montenegró függetlensége. A 620 ezer fős köztársaságban 484 718 polgár vétette fel nevét a választói névjegyzékbe, ami rekordnak számít, a 2003 májusában tartott elnökválasztáson ennél harmincezerrel kevesebben voltak. A nagy különbség javarészt abból adódik, hogy sok külföldön, jobbára Szerbiában dolgozó vagy tanuló polgár iratkozott fel a szavazási listára.

Kemény feltételek

A közvélemény-kutatások 85 százalékos részvételt jósoltak, ilyen aktivitás mellett pedig a sikerhez 226 ezer szavazatot kell összegyűjteniük a függetlenségpártiaknak. Ennyi támogató voksot nem értek el eddig soha semmilyen választáson Montenegróban. A függetlenségpártiak ezért méltatlankodva fogadták a brüsszeli játékszabályokat, ilyen kemény feltételek mellett ugyanis még soha nem rendeztek Európában népszavazást. Nem állították ilyen követelmények elé a felbomlás időszakában, a kilencvenes évek elején azokat a volt jugoszláv tagköztársaságokat sem, amelyek ugyancsak referendumon döntöttek saját sorsukról. A jelenlegi feltételek mellett a köztársaság államjogi státusát csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha a szavazásra jogosult polgárok fele leadja voksát, és az “igen” szavazok száma meghaladja az 55 százalékot.

Bizonytalan kimenetel

A vasárnapi népszavazás kimenetelét nehéz megjósolni, ehhez a közvélemény-kutatások sem adnak biztos támpontot. Az utóbbi hetekben két belgrádi székhelyű intézet – a Strategic Marketing és a Marten Bord – 52-53 százalékos többséget mért a szakadároknak, két podgoricai – a DAMAR és a CEDEM – pedig 56-57 százalékos többséget becsült nekik. Az előbbi eredmény kevés, az utóbbi elegendő lenne a függetlenség elnyeréséhez. Ha a podgoricai statisztikusok eredményeinek átlagát vesszük, akkor nagyjából a brüsszeli 55 százalékos küszöbnél lehet valószínűsíteni a végeredményt.

A „szürke zóna” problémája

A népszavazás feltételeinek megválasztásánál Brüsszel pont középen húzta meg a választóvonalat: mindkét tábornak erején túl közel húsz-harmincezer plusz szavazatot kell összegyűjtenie, hogy elérje célját. Az EU kritériumaival gondok lehetnek, ha a függetlenségpártiak voksai az 50-55 százalékos tartományba esnek, amelyet “szürke zónának” neveztek el Podgoricában.

A szakadárok sérelmezték, hogy a brüsszeli javaslat nem tartja tiszteletben a szavazatok egyenértékűségének egyetemes és demokratikus elvét. Amennyiben ebbe a sávba esik az eredmény, akkor egy “nem” szavazat többet érhet egy “igennél”, a kisebbség dönthet a köztársaság státusáról. Számszerűleg a legszélsőségesebb eset az lenne, ha az unionisták a voksok 45,1 százalékával legyőzik a szavazatok 54,9 százalékát begyűjtő szakadárokat.

Az EU gyámkodásával megszövegezett népszavazási törvény szerint ez esetben nem változik semmi, egyben marad Szerbia és Montenegró államközössége. Djukanovicék azonban másként látják a helyzetet: ez esetben szerintük nem lehet ugyan kikiáltani a köztársaság függetlenségét, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a polgárok többsége a közös állam fenntartása ellen szavazott. A szakadár hatalom ezáltal nem jogi, hanem politikai felhatalmazást kapna a többségtől, hogy felszámolja a Szerbiával fenntartott köteléket. Ebből az következne, hogy a “szürkezónás” eredmény csak abban különbözik a “tiszta győzelemtől”, hogy lassabban menne végbe Montenegró különválása.

A „köztes eredmény” elkerülésére Djukanovicék javasolták, hogy ne a résztvevők, hanem a szavazásra jogosult polgárok közel negyven százalékának szavazatához kössék az államjogi státus megváltoztathatóságának kritériumát, ezt a javaslatot azonban Brüsszel elvetette.

Kétféle forgatókönyv

A vasárnapi népszavazás kapcsán legkevésbé valószínű az, hogy a szakadár voksok nem érik el az ötven százalékot, ebből kifolyólag mindenki kétféle forgatókönyvről beszél: ha 55 százalék feletti lesz az “igen” voksok száma, illetve ha a “szürke zónába” eső eredmény születik. Az előbbi esetben egyértelmű lenne a helyzet: kikiáltható Montenegró függetlensége. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép a délszláv unióból, a másik tagköztársaság válik a közös állam jogutódjává, megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell elnyernie a nemzetközi pénzintézetekben, és meg kell állapodnia Belgráddal a vagyonmegosztásról.

A “szürke zónás” eredmény esetén bonyolultabb helyzet állhat elő, és bizonyos, hogy a délszláv államközösség értelmi szerzőjének tartott Javier Solana uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek lesz még tennivalója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.