Magyar Péter leendő miniszterelnök is részt vett hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. ünnepi közgyűlésén az MTA-székház dísztermében, ahol Freund Tamás MTA-elnök köszöntője után mondott beszédet. A leendő miniszterelnök érkezését Szabó Bálint próbálta megzavarni, aki az elmúlt években azzal vált ismertté, hogy rendszeresen trombitált különféle tüntetéseken. Szabó azt kérdezgette Magyartól, hogy lemond-e a mentelmi jogáról, illetve azt, hogy börtönbe megy-e. A Tisza Párt elnöke jelezte, hogy az MTA az nem cirkusz, és kérte Szabó eltávolítását. Megjegyezte, „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.
Freund elmondta, hogy nagy reményekkel tekint az együttműködés elé a leendő kormánnyal.
Ezt gyaníthatóan azért közölte, mert az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte.
Freund Tamás az eseményen többek közt arról beszélt, a leendő magyar kormány és az Akadémia jövőbeli együttműködésének záloga, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök és a leendő tudományos-technológiai miniszter, Tanács Zoltán is részt vesz az MTA közgyűlésén.
Freund felidézte, hogy 2019-ben nagy veszteségek érték az Akadémiát az akkori elnök, Lovász László heroikus erőfeszítései ellenére. Arra utalt, amikor a a független Magyar Tudományos Akadémiát indoklás nélkül az Orbán-kormány megfosztotta kutatóhálózatától, és azt kormányzati irányítás alá helyezte.
Magyar Péter a köszöntőbeszédét azzal kezdte:
Kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, minthogy a magyar társadalom által az egyik legmegbecsültebb közintézmény közgyűlésén felszólalhasson
A leendő miniszterelnök szerint aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust lát a köreikben, de ez nem az ő hibájuk, az elmúlt 16 év adott okot erre. Beszélt arról is, hogy a reformkor után most egy újabb korszakhatárhoz értünk, Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy újabb rendszerváltás legyen, és ebben a tudománynak és a tudósoknak szerepe lesz – utalt a Tisza Párt felhatalmazására.
A Tisza Párt elnöke a tudományos közösséget Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte, és közölte, hogy közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megbecsült tudományos szférában megérje tudományos utánpótlásunknak itthon kamatoztatnia a tehetségét.
Kiemelte,
szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált.
Hangsúlyozta, hogy a kormány sokszor inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. Az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos. Szerinte a cél az volt, hogy eltéríthessék, engedelmességre kényszerítsék, ellehetetlenítsék a számukra nemkívánatos kutatókat és intézeteket.
A kutatói hálózat 2019-es átszervezését erőszakosnak nevezte, és megjegyezte, hogy a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. Erőből lenyomták akaratukat a tudósok torkán – mondta.
Kiemelte, hogy a politikai nyomás elérte a felsőoktatást is, és a kekvarendszer kiépítését említette, és hogy a helyzet helyreállítását szabotálta a most leköszönő kormányzat. Úgy fogalmazott, a távozó miniszterelnök és a kabinetje nem kívánta egy percig sem helyreállítani ezt. Viszont a Tisza-kormány első intézkedései közt tartják számon.
A kutatók gyenge béreiről is beszélt, és megjegyezte: a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, tízszer-húszszor annyit, mint a legtöbb fiatal kutató. Hozzátette, hogy ez így nem mehet tovább. Megígérte, hogy a tudományos szervezetek döntéseit a tudósokkal együtt fogják meghozni.
Mint mondta, bárki is lesz az elnök, a Tisza-kormány kész vele az együttműködésre. Szerinte a fontos döntéseket a tudományos közösséggel közösen kell meghozni, ezért vállalják, hogy visszaállítják az akadémiai szabadságot, és minden támogatást meg fognak adni a kutatóhálózat visszacsatolásához.
Halljuk a tudományos kutatók érdekképviseleti szerveinek és az elszakított kutatóintézetek, illetve az MTA hangját is
– mondta.
Megígérte, hogy az új kormányzat minden támogatást meg fog adni arra, hogy ez a kérdés megfelelően megoldódjon. Kialakítják azt a kutatóhálózati és irányítási modellt, ami hosszú távon biztosítja a kutatóhálózatok számára a megfelelő működést. A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról, és megszüntetik ebben is a politikai befolyásolást. A források mennyiségét megemelik, középtávon a GDP 2 százalékára, a teljes K+F-ráfordításnál pedig hosszú távon a 3 százalékos uniós átlag elérése a cél.
Az MTA május 5-én tart tisztújítást, az új vezetők megválasztására azért van szükség, mert a jelenlegi tisztségviselők hároméves megbízatása az alapszabály értelmében idén májusban lejár. Az akadémiai közgyűlés második napján választják meg az MTA új elnökét és főtitkárát.
A Magyar Tudományos Akadémia vezetése korábban közleményben állt ki a Tisza Párt tervei mellett. Azt írták, egyetértenek a párt programjában megfogalmazott fő célokkal, és kiemelten fontosnak tartják a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez, forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését.
