Japán jogvédő csoportok és ügyvédek azonnal figyelmeztettek, hogy a japán felsőház által már jóváhagyott és így törvényerőre emelkedő szabályozás súrolja az emberi jogok, a magánéleti szféra megsértését. A Japánba érkező külföldiek közül csak a 16 év alatti gyermekek, a diplomaták, valamint az országban különleges állandó tartózkodási joggal rendelkezők, például koreaiak mentesülnek az eljárás alól.
A törvény értelmében a japán hatóságok ezentúl bármilyen, terroristának minősülő személyt kiutasíthatnak az országból; a külföldieket szállító repülőgépek és hajók még érkezésük előtt kötelesek lesznek névsort bemutatni a látogatókról.
Japánban az ujjlenyomatok nyilvántartásba vétele rendkívül kényes kérdés. A helyi hatóságokat 2000-ig ugyanis arra kötelezték, hogy így regisztrálják a „rezidens”, tartósan Japánban élő külföldieket, közöttük azoknak a kínaiaknak és koreaiaknak a leszármazottait, akiket a II. világháború előtt és alatt kényszermunka végzése céljából a szigetországba hurcoltak.
Az Egyesült Államokban a bevándorlási hatóságok 2004 óta vesznek elektronikus ujjlenyomatot a külföldiektől és készítenek róluk digitális fényképet a határ átlépésekor. Az ujjlenyomat mint úgynevezett biometrikus azonosító alapján készített adatbázis a biztonsági rendszerek hatékonyságát szolgálja a terrorizmussal gyanúsított személyek, bűnözők és más törvénysértők kiszűrése érdekében.
