Az idézett források szerint a fehérorosz diktátor, Alekszandr Lukasenko ellen előző nap tüntető, lefogott ellenzékiek közül sokakat buszokkal Minszken kívüli börtönökbe szállítottak, mivel a fővárosban a túlzsúfolt vizsgálati börtönökben már nem tudták elhelyezni őket. Az őrizetbe vettek hozzátartozóit nem tájékoztatták arról, hogy hová szállították szeretteiket. Becslések szerint félezerre rúg az egy héttel ezelőtti választások óta őrizetbe vett személyek száma.
A Nyugat követelte a bebörtönzött ellenzékiek szabadon bocsátását. Az Európai Unió soros osztrák elnöksége nyugtalanítónak nevezte Kozulin és a többi fehérorosz ellenzéki őrizetbe vételét. Az Egyesült Államok szintén élesen elítélte a rendőri erőszakot.
Mint Szergej Voznyak, Alekszandr Milinkevics fehérorosz ellenzéki elnökjelölt sajtóosztályának vezetője az MTI Kijevben tartózkodó különtudósítójának, B. Őze Katalinnak vasárnap reggel telefonon elmondta, Minszkben vasárnap nyugodt volt a helyzet az előző napi összecsapások után.
A demokratikus ellenzék közös jelöltje, Milinkevics azt mondta, az ellenzék a közeljövőben egyelőre nem tervez további tömeges tiltakozásokat. Az ellenzéki vezetők abban bíznak, hogy a jövőben nem kevesebb mint 200 ezer embert tudnak mozgósítani. Az újabb tömeges megmozdulásokhoz azonban “erős érzelmi impulzusra” lenne szükség – hangsúlyozta Milinkevics, aki az előző napi minszki nagygyűlésen elismerte, hogy az ellenzék még gyenge.
“Realistának kell lenni. Nem vagyunk 200 ezren vagy 500 ezren. Ha annyian lennénk, a rendszer már felszállt volna Boeingjeire, és távozott volna egy másik diktatúrába” – mondta.
Milinkevics a szombati nagygyűlésen jelentette be a Belorusz Népi Felszabadító Mozgalom létrehozását. A Fehéroroszország 1918-as első függetlenségi nyilatkozatának évfordulójára időzített gyűlést, noha az Október térre hirdették meg, egy parkban kellett megtartani, mert a rohamrendőrség elállta a gyülekezők útját. A résztvevők, akiknek számát 3-5 ezerre becsülték a hírügynökségi jelentések, időről időre dulakodásba bocsátkoztak a rendőrökkel.
A gyűlésen Milinkevics fogadkozott, hogy nem vár öt évet, a következő elnökválasztásig. – Megindítottuk az első támadást a rendszer erődítménye ellen… Nem várunk öt évet a következő támadással, hamarosan újat indítunk – jelentette ki, “becsületes, tisztességes választásokat” ígérve.
A gyűlés után újabb, immár komolyabb összecsapások törtek ki a tüntetők és a fehérorosz rohamrendőrség között. A rendőrök hanggránátokat használtak a tömeg szétoszlatására, miután elzárták az útját, amely ahhoz a börtönhöz vezet, ahol a pénteken letartóztatott ellenzékiek többségét őrzik vizsgálati fogságban. A mintegy ezer fős tömeg fasisztának titulálta az őket fenyegető rendőröket, akik mintegy száz méternyire hátrább szorították, de elkergetni nem tudták a tüntetőket.
A börtönhöz készülő tömegből sok tüntetőt, őrizetbe vettek, köztük Alekszandr Kozulin ellenzéki elnökjelöltet is, akit kommandósok durván kirángattak a menetből.
Egy helyi emberi jogi szervezet szombati összesítése szerint pénteken összesen 274 elmarasztaló ítélet született a nap folyamán őrizetbe vett ellenzéki tüntetők ügyében. Értesülések szerint a tüntetőket “engedély nélküli gyülekezés” vádjával vették őrizetbe, s ennek alapján öt-tizenöt napos elzárásra ítélik őket. Az elmúlt egy hétben vizsgálati fogságba került 22 újságíró is, köztük több külföldi tudósító – közölte a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Huliganizmussal, nem engedélyezett gyűléseken való részvétellel és obszcén magatartással vádolják őket. Megdöbbentő körülmények között, túlzsúfolt, fűtetlen cellákban tartják őket, amelyekben az elemi higiéniai feltételek is hiányoznak.
A The Washington Post című amerikai lap vasárnapi számában figyelmeztette a Nyugatot, hogy a Lukasenko-ellenes tüntetések elfojtása után ne hagyjon fel Ukrajna támogatásával, ahol vasárnap választásokat tartanak. Az amerikai újság szerint Fehéroroszország példáján látható, hogy hogyan képzeli el az orosz elnök Ukrajna jövőjét. “Ha a nyugati hatalmak meg akarják őrizni az ukrajnai demokráciát, mely (Vlagyimir) Putyin akarata ellenére virágzott ki, hathatós segítséget kell nyújtaniuk Kijevnek” – írta a lap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
