Nagyvilág

Barrosóhoz fordultak a kolozsvári egyetem ügyében

Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek szánt nyílt levelet adtak át kedden Brüsszelben számos Nobel-díjas tudós és mintegy 80 professzor nevében a kolozsvári magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai egyetem újraindítását követelve.

A beadvány megszerkesztésében és az aláírásgyűjtésben jelentős szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselői, Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán egyetemi előadók a bizottság tisztviselőivel találkozva megemlítették, hogy Európa számos kisebbsége rendelkezik már azokkal a jogokkal, amelyeket az erdélyi magyarság követel magának.

Mint elmondták, arról próbálták meggyőzni a brüsszeli végrehajtó testület képviselőit, hogy ennek a problémának mindenképpen szerepelnie kell a tavasszal készülő országjelentésben, amely Románia európai uniós csatlakozásának felkészüléséről szól, és minden bizonnyal döntő jelentőségű lesz abban, hogy a terveknek megfelelően sor kerül-e az ország tényleges csatlakozására a jövő év első napján.

Közlésük szerint a bizottság képviselői konstruktívak voltak: jelezték, hogy tanulmányozni fogják a levélben szereplő részleteket, és „több helyről ígéretet kaptak, hogy ez a probléma hangsúlyozottan szerepelni fog az országjelentésben”.

Az oktatók emlékeztetettek arra, hogy bár vannak magyar nyelvű magánegyetemek Romániában, de állami finanszírozásban magyar nyelven nem lehet agrár- és mérnöki tudományokat tanulni, és a művészeti képzésnek is csak szűk szegmense fedhető le így.

A román kormány hivatalos álláspontja szerint magyar karoknak nincs helye a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az RMDSZ álláspontja szerint pedig a magyar karokat létre kell hozni.

A román európai parlamenti megfigyelők szerintük számos valótlanságot terjesztenek a romániai magyar oktatás helyzetéről – megemlítették például azt, hogy nincsenek az egyetemen kétnyelvű feliratok, a magyar rektorok plakettjei nem kaptak helyet a falakon. A magyar oktatási vonalnak semmilyen autonómiája nincs, önállóan nem dönthet például oktatók felvételéről (emiatt a magyar oktatói állások több mint fele betöltetlen), anyagi kérdésekről vagy előléptetésekről, a két teológiai kart leszámítva az összes kar vezetője román nemzetiségű – sorolták. Jelezték azt is, hogy lejárató kampány indult azon oktatók ellen, akik a magyar nyelvű oktatás önállósulása mellett foglaltak állást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik