Nagyvilág

Félsiker Bukarestben

A csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról sikerült megállapodni, nem úgy mint a magyar karok elindításáról az erdélyi Babes-Bolyai Egyetem. Tizenöt megállapodást írtak alá az első magyar-román együttes kormányülést követően.

Gyurcsány románul

A magyar miniszterelnök József Attila A Dunánál című versének leginkább közismert sorait idézte: “Anyám kún volt, az apám félig székely/ Félig román/ vagy tán egészen az”, illetve “A harcot, amelyet őseink vívtak/ Békévé oldja az emlékezés/ S rendezni végre közös dolgainkat,/ Ez a mi munkánk; és nem is kevés”. Majd a magyar kormányfő társelnökként elmondott megnyitó beszédében románul mondta el: “a románok és a magyarok sorsa közös, a mi sorsunk az együttműködés”.

A két kormányfő és szakminiszterek által aláírt dokumentumok – megállapodások, jegyzőkönyvek és munkatervek – a Nemzeti Fejlesztési Tervek összehangolásától kezdve a kis- és közepes vállalkozások kölcsönös támogatásán, az informatikai együttműködésen és a különböző belügyminisztériumi megállapodásokon át a környezetvédelemig terjednek. Megegyezés született a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról is. Megállapodás jött létre arról, hogy a román és a magyar egészségügyi tárca napi munkakapcsolatot alakít ki a madárinfluenzával szembeni védekezésben.

Meddig tart és a sztráda és ki fizeti?

Az aláírásokat követő sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiemelte: a két ország kapcsolatainak jelenlegi légköre tette lehetővé, hogy megállapodás szülessen olyan régóta nyitott kérdésekben, mint a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, a Gozsdu-örökség rendezése (a két kormány által Budapesten létrehozott Gozsdu-közalapítvány révén), illetve a Sepsiszentgyörgyön nyíló magyar kulturális intézet. Mint elmondta, a két ország szakemberei egyeztetéseket folytatnak a magyar-román határ Debrecen-Nyíregyháza-Szeged környékén épülő gyorsforgalmi úthálózatának konkrét fejlesztési programjáról, amelynek eredményeként 2009 és 2010 táján mindenhol el lehet érni majd a határt a magyar oldalon.

Calin Popescu Tariceanu román kormányfő fontosnak nevezte a szállítási útvonalak összehangolását. Mint mondta, ennek érdekében létre fognak hozni egy közös bizottságot a területi fejlesztések összehangolására. A francia-német együttműködés mintájára közös határozatot hoztak magyar-román ifjúsági iroda létrehozására. Döntés született a felek között egy közös magyar-román portál létrehozásáról, amely mindkét országot érdeklő információkat tartalmaz majd.

Köszönet a segítségért

A környezetvédelmet illetően a román kormányfő kiemelte az árvízi együttműködésről szóló megállapodást. Köszönetet mondott ezzel kapcsolatban a magyar kormánynak a romániai árvízkárok felszámolásában nyújtott segítségért.

Az MTI-nek az észak-erdélyi autópálya sorsával kapcsolatos kérdésére a román miniszterelnök emlékeztetett: a Brassó-Nagyvárad-Bors autósztrádával kapcsolatos szerződés, amelyet az előző kormány kötött meg, nem tartja tiszteletben az európai uniós pályáztatási előírásokat. Emiatt a finanszírozást teljes egészében hazai (román) forrásokból kell biztosítani – mondta Tariceanu, hozzátéve: a szerződésben szereplő előírások a román jogszabályokkal sincsenek összhangban.

Folyamatban vannak a román közlekedési minisztérium és a kivitelező cég közötti tárgyalások, amelyek eredményeként a kereskedelmi szerződésnek összhangba kell kerülnie a román jogszabályokkal. “Amint ez a szerződés megszületik, folytatni fogjuk az autópálya építését és annak finanszírozását” – mondta a román kormányfő.

Fontosak-e a magyar karok?

Egy másik kérdésre válaszolva – amely arról szólt, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen lesznek-e önálló magyar karok – Tariceanu fontos szempontnak nevezte, hogy a kincses városban milyen az etnikai együttműködés az ott élő magyarok és románok között. Tariceanu szerint nem elsőrendű fontosságú kérdés, hogy az egyetemi karokat szétválasszák. A lényeg szerinte az, hogy egyáltalán működjék az egyetem, tegye lehetővé – függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű hallgatókról van szó – a megfelelő képzést. Fontos, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a magyar diákok, de erre megvan a lehetőségük a jelenlegi keretben is – vélekedett a politikus.

Az erdélyi magyarság támogatására szánt magyar költségvetési pénzeket érintő kérdésre Gyurcsány elmondta: a magyar kormány arra törekszik, hogy a határon túli magyaroknak szánt támogatások lehetőséget biztosítsanak közösségük kultúrájának, nyelvének a megőrzésére. Gyurcsány szerint a következő évi költségvetési támogatás nagyságrendben várhatóan azonos lesz az ideivel.

Megállapodás a konzulátusról

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki egyben a román kormány miniszterelnök-helyettese is, rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, és fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön.

A román kormány elkötelezte magát a Sapientia egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat. Újságírói kérdésre válaszolva a Gyurcsány Ferenc kormányfő ugyanakkor elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik