Véget kell vetni ennek az osztrák vircsaftnak, minden osztrák gazda, aki itt van Magyarországon, örüljön, hogy ép bőrrel megúszta – dörögte Orbán Viktor miniszterelnök a Zala megyei Kalócfán megtartott kormányülés után. Jóllehet egyesek a falubéliekkel elfogyasztott pálinkás ebédnek tudják be a diplomatikusnak nem nevezhető kirohanást, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy “kockás zakós” nyilatkozatát a kormányfő a kommunikációs stratégiának megfelelően adta elő. Tette mindezt azért, mert Torgyán József – az elnyűhetetlen de jure koalíciós partner – újabb politikai kejlfeljancsi mutatványra készülve a magyar politikai vitákban mindig nyerőnek számító szent magyar földet találta meg témaként.
Becslések szerint egyébként a termőföldek 2-5 százaléka van külföldiek kezében. Ez körülbelül 300-500 ezer hektár földet jelent, amit 1994. július 27-e előtt szereztek legálisan. További 160-180 ezer hektárt művelnek úgynevezett zsebszerződések, illetve a jogszabályoknak megfelelő használati, haszonélvezeti vagy haszonbérleti szerződések alapján.
Élénken élhet Orbán Viktor emlékezetében, hogy négy évvel ezelőtt pont a magyar termőföld “kiárusításának” megakadályozását kezdeményező népszavazási aláírás gyűjtésben vállalt szerepe révén lett a Fideszből a magyarországi jobboldal vezető pártja. Ezzel a szereppel azonban nem akar megelégedni a Fidesz, egyedüli jobboldali erővé akar válni, s bár politikai elemzők úgy vélik, hogy az év első felében a nagyobbik kormánypárt sikeresen darabolta fel, majd marginalizálta a Független Kisgazdapártot (FKgP), az óvatosság indokolt, hiszen vidéken a vitathatatlan hordószónoki kvalitásokkal rendelkező Torgyán csodára is képes lehet. Az osztrák határ menti miniszterelnöki beszéd célja elsősorban az volt, hogy a magyar termőföldért “imákat elmondó” kisgazda elnök vitorlájából kifogja a szelet.
Zöld és piros LEGÁLIS SZERZŐDÉSEK
• Tartós földhaszonbérleti szerződés, amelyet maximum 10 évre és legfeljebb 300 hektáros földterületre lehet kötni; függő feltétellel gyakran elővásárlási jogot is tartalmaz, melynek lényege, hogy a külföldi akkor élhet elővásárlási jogával, ha a magyar törvények lehetővé teszik számára a földszerzést
• Haszonélvezeti jog kikötése
• Használati jog kikötése
ILLEGÁLIS MÓDOZATOK
• Adásvételi szerződés
• Elővásárlási jogot kikötő szerződés
• Opciós szerződés
• Színlelt kölcsönszerződés, amelynek révén a kölcsönt (valójában vételárat kapó) magyar gazda átengedi a kézizálogjogot a kölcsönt adó külföldinek, s az addig marad birtokon belül, azaz használhatja a földet, amíg a kölcsönt a magyar gazda vissza nem fizeti, erre azonban nem kerül sor
• Amikor primitív, nem jogászok által készített szerződés (végrendelkezés) révén vindikál jogot a külföldi a földre; az ilyen kontraktust eleve fölösleges megírni, mert a hatályos jogszabályok szerint külföldi nem szerezhet termőterületet végrendelet útján
TITOKTARTÁSBAN ÉRDEKELTEK. Annál is inkább, mert a jogász végzettségű Orbán nagyon jól tudja, hogy a dolog jellegéből fakadóan (mindkét fél érdekelt az úgynevezett zsebszerződések titokban tartásában) nem sok esélye van egy ilyen akciónak. A közeljövőben esetleg elriaszthat néhány vállalkozó kedvű osztrák gazdát, de a már itt gazdálkodókat nem ijeszti meg, hiszen nem vesztik el a pénzüket: ha semmisé nyilvánítanának is e szerződéseket, kamatostul kapnák vissza a kifizetett összegeket. Félni sokkal inkább azoknak van okuk – s ezen nem sokat változtatnak az uniszónóban elhangzott kormányzati nyilatkozatok -, akiknek vissza kell fizetniük a földjükért évekkel ezelőtt kapott, s időközben elköltött összeget. De magyar szokás szerint nem csak ettől, hanem az állam számon kérő szigorától is fél az állampolgár – mondja el egy helyi ügyvéd, akit remegő hangon hívott fel egy zalaegerszegi aszszony: mi lesz most, megbüntetik-e, amiért tartós haszonbérletbe adta egy osztrák gazdának a földjét.
A szintén megfélemlített, s ezért neve elhallgatását kérő jogi képviselő nyugtatgatta ugyan, hogy nincs semmi baj, a szerződés teljesen szabályos. Hiába, a középkorú asszony most fél, s vele együtt így érez több ezer határ menti magyar lakos, akik különféle jogcímen külföldinek engedték át a földhasználati jogot. Ahelyett, hogy fellélegeztek volna, egész falvak rettegnek az esetleges felelősségrevonástól – jellemzi a helyzetet egy vas megyei ügyvéd.
A határ másik oldalán pro forma tiltakoznak ugyan az érintettek a hangnem miatt, de egyáltalán nem érzékelhető megszeppenés. Egyelőre úgy kommentálják a magyar kormányfő kirohanását, hogy természetesen viselnie kell a következményeket annak, aki nem tartotta be a magyar jogszabályokat, ám hiba volna keresztes hadjáratot folytatni azok ellen, akik legálisan, azaz 1994. július 27-e előtt szereztek magyar termőföldet, merthogy arra a földtörvény elfogadásáig jogszabályi lehetőségük volt.
FÖLÖSLEGES KOCKÁZTATNI. A helyzet persze bonyolultabb ennél, az idézett dátum csak a tulajdonjog tekintetében csukta be a legális kaput. Az élet és a piac azonban új kapukat nyitott ki, s nem feltétlenül törvénysértőeket. Egy szintén nevének elhallgatását kérő kőszegi ügyvéd úgy véli, fantom ellen hadakozik a Fidesz és az FKgP is, amikor egymást túllicitálva ránt kardot a zsebszerződések ellen. Nem szerencsés csak külföldi “bűnösöket” emlegetni, amikor a szerződéseket valakik idehaza is aláírták. Azt sem vitatja senki, hogy a határszéleken azok a földek kerültek a “Hanzik” kezébe, amelyeket a magyar tulajdonosok nem tudtak, vagy nem kívántak megművelni. A magyar tulajdonos is jól járt, mert a piaci viszonyoknál lényegesen több pénzért adta bérbe a földjét.
Kormányzati intézkedések ELLENŐRZÉS.
Az FVM megvizsgálja az ingatlan-nyilvántartási adatbázist, s ahol gyanús szerződést talál, határbejárással ellenőrzi a valós helyzetet.
KISKAPUK BEZÁRÁSA. A szaktárca létrehozott egy jogi bizottságot, amelynek feladata a jogi kiskapuk bezárása. Ennek keretében tervezik eltörölni azt a jogszabályi lehetőséget, hogy a külföldi jogi és külföldi magánszemély kézizálogjogot, haszonélvezeti vagy használati jogot szerezhessen termőföld felett, az csak a tulajdonost illetné meg.
SZIGORÍTÁSOK. Hogy a zsebekben lapuló adásvételi szerződések utólagos dátumozással ne léphessenek hatályba a tilalom feloldásakor, törvény mondaná ki: a termőföldek adásvételéről szóló kontraktusokat közokiratba kell foglalni.
HELYIEK PREFERÁLÁSA. A készülő törvénymódosítás értelmében elsődlegesen a helybéli gazdákat illetné meg elővásárlási és előbérleti jog, s ha ők nem kívánnak élni e lehetőséggel, a jövő januártól működő Nemzeti Földalapra szállna át ez a jog (ennek alkotmányosságát vitatják jogi szakértők, mert sértené a tulajdonjogok egyenlőségének elvét).
VÉTÓ. Érvénytelennek nyilvánítanák azokat a szerződéseket, amelyek elővásárlási, vagy vételi jogot kötnek ki külföldi javára.
FELVÁSÁRLÁS. A Nemzeti Földalap piaci áron vásárolja meg azoknak a gazdáknak a földjeit, akik felfedik, hogy zsebszerződést kötöttek; a szakértők nem látják ezen ígéret törvényes költségvetési fedezetét.
A hangsúly a tartós földhaszonbérleten és a haszonélvezeti jogon van. Amióta ugyanis jogszabály tiltja, hogy külföldi jogi személy és külföldi magánszemély termőföld-tulajdonjogot szerezzen, adásvételi szerződéseket meg sem kísérelnek benyújtani a földhivatalokhoz. Zsebekben, s fiókok mélyén persze lapulhatnak dátum nélküli kontraktusok, ám a határ menti nagyvárosokban dolgozó jogi képviselők szerint felesleges kockáztatni az utólagos dátumozás miatt az okirat-hamisítás vádját, ugyanis számos legális forma is létezik arra, hogy külföldi birtokába kerülhessen föld (lásd külön). Ezeket a köznyelv összefoglalóan zsebszerződéseknek nevezi, holott igen gyakran a törvény által elismert jogszerző technikákról van szó. “Olcsó reklámfogás a hatalomnak jóságos állambácsiként beállítania magát, s azt hirdetnie, hogy a zsebszerződéssel rendelkezők büntetlenséget élveznek, ha hajlandók felfedni a törvény megkerülésével kötött megállapodásokat. Polgári jogi szerződések tekintetében ugyanis semmiféle büntetőjogi szankció nem merülhet fel” – mutat rá egy nevének elhallgatását kérő zalaegerszegi ügyvéd. Ha a kontraktus valamilyen alaki vagy tartalmi hiba folytán mégis érvénytelen, akkor annak maximum az lehet a következménye, hogy semmis, s erre bárki határidő nélkül hivatkozhat. Fel sem merül tehát, hogy a jogügyletben részt vevők “tettükért” bármilyen fórum előtt feleljenek.
A büntető és polgári jogi kategóriák tudatos keveréseként értékelik jogi szakértők a kormányfő sajátos amnesztiahirdetését is, amelynek jegyében “büntetés terhe nélkül jelentkezhetnek a falugazdászoknál, a földhivataloknál vagy az igazságügyi szerveknél a zsebszerződéssel rendelkező gazdák”. Semmiféle büntetés nem róható ki ugyanis polgári jogi szerződések miatt, különösen akkor nem, ha azok a hatályos jogszabályoknak megfelelően köttettek.
BEAVATKOZÓ MINISZTÉRIUM. Annál több aggályt vetnek fel viszont a kormány intézkedései, köztük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) azon belső utasítása, amelynek alapján a megyei földhivatalok kigyűjtik számítógépes nyilvántartásukból azokat a szerződéseket, amelyek alapján külföldi jogi személynek vagy külföldi magánszemélynek jegyeztek be haszonélvezeti jogot. A szaktárcát ugyan egy 1999-es minisztériumi rendelet szerint megilleti a földhivatalok feletti szakmai irányítási jog, ám ez nem terjedhet ki arra, hogy kutakodjon konkrét földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló polgári jogi iratokban. Az adatvédelmi hivatalban is megerősítették, hogy a törvény csak az arra feljogosított szervek, köztük az ügyészég, a nyomozóhatóság vagy a közjegyző számára teszi lehetővé az ingatlan-nyilvántartásból való adatgyűjtést.
Ugyancsak sérti az adatvédelmi törvényt az az FVM által működtetett zöld számos telefonvonal, amelyen a tárca a gazdák zsebszerződésekkel kapcsolatos bejelentéseit várja. Azon a címen, hogy jogi segítséget nyújtanak, tömegével kérik be az üzleti titkot is tartalmazó szerződéseket. Nyilvánvaló, hogy erre nincsenek feljogosítva, s durva módon sértik meg az alkotmány tulajdonjogra vonatkozó passzusait.
A kormány azonban elszánt. A megyei földhivatalok teljes hírzárlat mellett többedszerre fésülik át az ingatlan-nyilvántartási rendszereket. A tulajdonszerzési moratórium feloldásáig legalább 10 év, az uniós csatlakozásig legalább 3 év van hátra – a választásokig viszont legfeljebb 10 hónap.
