Mintegy 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt éve. Az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján azt írja, 2019-ben mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a névjegyzékben, míg idén 7 millió 855 ezren, így 2,12 százalékkal csökkent a választásra jogosultak száma.
Az NVI adatai szerint két vármegye kivételével midenhol kevesebb lesz a szavazó június 9-én.
- Békésben 5,02 százalékkal,
- Tolnában 4,71 százalékkal,
- Borsod-Abaúj-Zemplénben 4,57 százalékkal,
- Nógrádban 4,12 százalékkal,
- Jász-Nagykun-Szolnokban 3,91 százalékkal,
- Szabolcs-Szatmár-Beregben 3,81 százalékkal,
- Csongrád-Csanádban 3,41 százalékkal,
- Baranyában 3,31 százalékkal,
- Hevesben 3,2 százalékkal,
- Bács-Kiskunban 3,07 százalékkal,
- Budapesten 2,67 százalékkal,
- Veszprémben 2,53 százalékkal,
- Hajdú-Biharban 2,36 százalékkal,
- Somogyban 2,15 százalékkal,
- Komárom-Esztergomban 2,11 százalékkal,
- Vasban 1,95 százalékkal,
- Zalában 1,93 százalékkal,
- Fejérben 1,33 százalékkal
szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve.
Nőtt ugyanakkor a választók száma Győr-Moson-Sopron (1,52%) és Pest (2,7%) vármegyében. A fővárosi agglomerációban öt év alatt 27 970-nel több szavazó lett. A névjegyzékben szereplők száma 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre nőtt. Győr-Moson-Sopronban a választásra jogosultak száma 370 ezerről 376 ezerre emelkedett.
Budapesten szavazhatnak a legtöbben (1 millió 331 ezren), Nógrádban a legkevesebben (152 ezren).
A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án még 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát. A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben.
Korábban írtunk arról, hogy az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog alapján az önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok mellett, a menekültként elismert, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának állampolgárai is, ha magyar lakcímmel rendelkeznek.
