A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében, jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Sátoraljaújhelyen.
Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy „ágazaton átívelő” gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.
Eléggé drámai mértékben fogyunk a Kárpát-medencében, ezért kulcsfontosságú, hogy többféle módon lássuk, hol tartunk
– fogalmazott. A politikus hozzátette, ezért át kell gondolni azt, mire lehetünk eddig büszkék, mi az, amit át kell értékelni, illetve ehhez milyen erőfeszítések szükségesek.
Németh Zsolt rendkívül lehangolónak nevezte a határon túlról érkezett népszámlálási adatokat és demográfiai mutatókat, megjegyezve, hogy Erdélyben például harminc év alatt 1,6 millióról egymillióra „esett be” a magyarság számaránya, ami negyven százalékos csökkenés. Felvidék még viszonylag jobban áll, ott a visszaesés „csak” húsz százalékos, Kárpátalján „nem tudjuk, mi történik”, de a negyven százalék „ott is meglesz”, a Délvidéken pedig a kilencvenes évekbeli délszláv háborúk tizedelték meg az ottani magyarságot, összegzett.
A külügyi bizottság elnöke szerint az anyaországban sem jobb a helyzet; amennyiben nem jönnének át a határon túli magyarok, akkor az ország lakossága kilencmillió alatt lenne, ha pedig marad ez a tendencia, akkor 2050-re akár hétmillióra is lecsökkenhet a lakosság létszáma.
Olyan időszak előtt állunk, amikor a magyarság létszáma itt a Kárpát-medencében úgy fog alakulni, hogy a mi életünkben belátható módon a külhoni magyarsággal együtt 8,5-9 millióan leszünk
– fogalmazott.
