Viszonylag ritkán történik olyan, hogy Varga Judit magyar igazságügyi miniszter és Vera Jourova, az Európai Bizottság jogállamért felelős biztosa közösen vegyenek részt egy konferencián, pedig most pontosan ez történt. A Media for Freedom nevű konferencia alapvetően a média helyzetét tekintette át Közép-Európában, lehangoló végkicsengéssel.
A konferenciát Jourova beköszönője kezdte. A biztos elmondta, szerinte aggasztó a helyzet, de most először tesz valamit az Európai Bizottság a média gazdasági és demokratikus megmentéséért is.
Jourova szerint többféle változást látunk Európában a médiapiacon, mint például a közvetítési jogok felfüggesztése, ami korlátozza a médiapluralizmust, vagy az újságírók fenyegetése és az erőszakos jogalkotás. Előbbivel a Klubrádió frekvenciájának elvételére célozhatott, utóbbival a lengyel médiaadóra. Szerinte a változások ellen az újságírók is lépéseket tettek, mint Lengyelországban, ahol fekete képernyőkkel mutatták meg, milyen fontos az ő munkájuk.
A biztos szerint nem csak a helyzet felismerésére van szükségük, hanem tettekre is, ő pedig eltökélt, hogy tegyen valamit, annak ellenére, hogy az EU lehetőségei korlátozottak a médiával kapcsolatban. A nemrég bemutatott European Media Action Plan célja például, hogy az újságírást visszategye a demokrácia központjába.
Jourova két külön kezdeményezést emelt ki. Az egyik az újságírók védelméről szól. Az EU által támogatott Media Freedom Project szerint 800 újságírót támadtak meg 22 tagországban az elmúlt években. Ez különösen akkor veszélyes, ha politikusok követik el, mert az interneten keresztüli szóbeli támadások könnyen valódivá válnak.
A koronavírus-járvány nagyon megviselte a médiát, és közben több politikus is azon dolgozik, hogy ez még nehezebb legyen. Én azt támogatom, hogy a bizottság használja fel a segélycsomagot a média támogatására. A következő költségvetésben most először lesz forrás a médiapluralizmus támogatására
– mondta Jourova. A bemutatott csomagokról korábban már részletesen is írtunk, itt lehet elolvasni.
Jourova szerint az EU most fellép a túlhatalmasok ellen is, akik sokszor hátrányos helyzetbe hozzák a független médiát.
Amikor az internet urai, mint Mark Zuckerberg arról beszélnek a kongresszus előtt, hogy önök hozzák a szabályokat, mi betartjuk őket, akkor itt az ideje meghozni a szabályokat is
– tette hozzá.
A konferencia külön-külön mutatta be a lengyel, a szlovák és a magyar médiapiac problémáit, mindegyik esetében a legjellegzetesebb problémákra utalva. A lengyeleknél természetesen a médiaadó bevezetése került elő, amelynél felfedezhetünk magyar mintákat is. Szlovákia esetében a Kuciak-gyilkosságon keresztül mutatták be, hogy a politika és a bűnözés vezetői hogyan lépnek fel közösen a sajtó ellen. A szlovák előadók szerint a helyzet nem javult, Szlovákia számára komoly inspirációt jelent a sajtóval szembeni erőszakra az, amit Orbán Viktor csinál Magyarországon.
A magyar helyzetet a Fidesz tíz éve alatt folyamatosan kiépülő állami propagandahálózaton keresztül mutatták be. Itt Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatója is megszólalt.
Varga szerint a normalizálódásra mindig van remény, és ő és a kollégái is azért dolgoznak, hogy megmutassák: a korrekt és független médiának ma is fontos szerepe van.
A kormány és az EU nem segít minket ebben. Magunknak kell megoldanunk, és ez nem csak Magyarországra, hanem minden közép-európai országra igaz, mindenki magáért felelős. Egyedül kell harcolnunk, és nem számíthatunk semmilyen segítségre az Európai Uniótól
– mondta Varga arra, hogy eddig az EU nem sokat tett a magyar médiahelyzet megoldására.
Varga Zoltán szerint Magyarország valószínűleg a gazdasági teljesítményéhez képest mindenkinél többet költ a propagandára. Elmondta például, hogy miközben a KESMA 40–50 milliárd forintnyi állami támogatást kap, a Centrál Médiacsoport pár tízmilliót, miközben a kiadó online átlagosan 4,8 millió embert ér el, a KESMA pedig 4,4 milliót. Varga szerint nem fair piaci közegben dolgozunk. A magyar kormány olyan környezetet teremtett, amelyben a független médiának össze kell kaparnia a működéséhez szükséges pénzt, nagyrészt crowdfundingból.
A konferencia érdekessége volt, hogy részt vett rajta Varga Judit miniszter is, de nem a közép-európai sajtó helyzetéről beszélt. Itt kissé el is vesztette a hatását az egész, hiszen Varga kellemetlen kérdések nélkül beszélhetett arról, miért szeretné a magyar kormány a Facebookot szabályozni.
Varga szerint olyan világban élünk, ahol szabályok vannak, de ezek a nagy techcégek nem illenek igazán ebbe a világba. Varga szerint a jogállam dominálja a világot, miközben a nagy techcégek nem illenek bele az országok és az Európai Unió jogrendszerébe.
Ez a jogállamról és az átláthatóságról szól
– mondta, és szerinte a nemrég alapított Digitális Szabadság Bizottság is ezzel foglalkozott az elmúlt évben. Szerinte az a kérdés, hogy a techvilágot bele lehet-e végül illeszteni a normális világ jogrendszerébe. Elmondta, hogy ehhez együttműködés, párbeszéd és politikai összefogás kell, mert több európai ország felfedezte már ezt a problémát, de egyelőre külön-külön.
Varga arra a kérdésre, hogy a techcégek működése a kapitalizmus hibáit mutatja-e, azt mondta, szerinte ez demokrácia kérdése, mert a nagy platformok dominanciája nem ad ugyanolyan lehetőséget a résztvevőknek a sikerre.
Az a kérdés, hogy mi irányítjuk-e a saját életünket, vagy az életünk feletti kontroll már a nagy techcégeknél van-e.
– mondta Varga. A miniszter közölte, ő nem beszélt a nagy cégek büntetéséről, hiszen nem cenzúrázni szeretné a nagy techcégeket, hanem fellépni a nagy techcégek cenzúrája ellen.
Most ugyanazon a platformon vagyok, mint Jourova biztos
– tette hozzá Varga arra hivatkozva, hogy Jourova szintén arról beszélt, a platformokról letiltás körülményei legalábbis kérdésesek.
Varga később azt is helyes lépésnek nevezte, hogy a Facebook az Európai Bíróság döntése alapján együttműködik a magyar kormánnyal a reklámadóval kapcsolatban.
