Közélet

A feketepiac is beleremegett, de sokaknak így is hatalmas üzlet a világjárvány

A koronavírus olyan erős hatást gyakorolt a mindennapokra, hogy még a feketepiacot is megrázta. Az eddig legkelendőbbnek tartott áruk forgalma jelentősen visszaeshet, ha nem esett vissza már most, a gyógyszert és a vérplazmát viszont aranyáron mérik. Még akkor is, ha ezekre az árukra sokszor semmilyen garanciát nem adnak.

Unalomig ismételt állítás, hogy a koronavírus-járvány a feje tetejére állított mindent, és a világ többé nem lesz ugyanolyan, mint régen. Utóbbi kijelentés talán túlzás, de az biztos, hogy hosszú időt vehet igénybe, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba, és ehhez elengedhetetlen a gazdaság talpra állása. A pandémia ugyanakkor nemcsak a hagyományos piacokat sokkolta, de a feketekereskedelmet is megrengette.

Árnyékgazdaság

A feketepiaci szereplők motivációja az, hogy az áruforgalmat mindenfajta adófizetés és hatósági ellenőrzések nélkül bonyolíthassák le, így több pénzt szerezzenek, mint amennyihez legális úton juthatnának. A profitmaximalizálás mellett sokan egyszerűen pénzmosásra használják a feketepiacot. A lebukás elkerülése érdekében a készpénzes fizetés számít bevettnek, hogy a bankoknál ne maradjon nyoma a nagyobb pénzmozgásoknak, újabban pedig a kriptovalutás fizetés is egyre népszerűbb fizetési forma, egy márciusi adat szerint olyannyira, hogy a bitcoinos tranzakciók 46 százaléka a feketepiacon megy végbe.

A feketepiac kínálatában emellett megtalálhatóak illegális áruk is, amelyeket, értelemszerűen, máshol nem lehet értékesíteni. A koronavírus-járvány ezeket a területeket is érintette, a következmények hatásait pedig most kezdjük megismerni, ahogy arra a Vision of Humanity elemzése is rámutatott.

Drogok, fegyverek, emberek

Közismert tény, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb kábítószer-importőr, így bár a vírus az egész feketegazdaságot érinti, a válság az USA-ban érezteti legjobban a hatását. A szigorú korlátozások a csempészeket is komoly kihívás elé állítják, és bár sokan képesek így is kijátszani a hatóságokat, elkerülhetetlen, hogy a kínálat csökkenjen. Ennek pedig többféle következménye lehet.

Az egyik, hogy a belföldi kábítószer-termelés nagyobb fokozatra kapcsol, hogy a kieső árut országon belülről tudják pótolni a piac szereplői. Ez tűnik a legkézenfekvőbbnek, és már csak azért is számolni kell vele, mert a termelés fokozása adott esetben „munkahelyeket” is teremthet, és tekintve, hogy a vírus következtében hányan vesztették el az állásukat – főként az alacsonyabb társadalmi osztályokban –, valós veszély az, hogy sokan lesznek, akik itt próbálnak majd boldogulni. Ám hiába fokozzák a termelést, ha nem jönnek a vevők, márpedig sokan kerültek pénzügyi krízisbe. Arról nem is beszélve, hogy a hiányos kínálat miatt az árak is emelkednek, így sokan egyszerűen nem engedhetik majd meg maguknak, hogy kábítószert vásároljanak. Ennek lehet pozitív és negatív kimenetele is.

A kedvező az, hogy azok az emberek, akik csak alkalmi fogyasztók és nem súlyos függők, felhagynak a drogfogyasztással. Erre a jelenségre volt már példa a közelmúltban, ráadásul éppen az Egyesült Államokban. A vietnámi háború idején rengeteg amerikai katona szokott rá az opiátokra, a harcok után hazatérve azonban sokan képtelenek voltak beszerezni az anyagot. Aki nem tud leszokni, és nem tudja megfizetni az egyébként is megdrágult drogot, az könnyen a veszélyesebb, de olcsóbb helyettesítő anyagok felé fordulhat. Magyarországon ez ismerős jelenség: akik az ország legszegényebb részein teljes kilátástalanságban élnek, nem tudják megfizetni a kábítószereket, így herbált szívva teszik magukat tönkre. A jelenség pedig akár a felsőbb osztályokban is elharapózhat szerte a világon, tekintve a vírus miatt ránk szakadó nyomást, egzisztenciális válságot és tömeges munkanélküliséget.

Elszívnak minden mérget, hogy túléljenek, közben belehal a társadalom
A dizájnerdrogoknál nagyobb csapást rég mért bármi a cigányokra. A kábítószer csak egy tünet, de ha nem történik hamarosan drasztikus változás, akkor darabjaira fogja szedni Magyarország jövőjét.

A kábítószerek mellett a fegyvereknek van a legnagyobb illegális piaca, és a drogoknál az USA a legnagyobb importőr, úgy a fegyvereknél a legnagyobb exportőrnek számít. Egy tanulmány szerint a darkweben eladott fegyverek 60 százaléka az Egyesült Államokból származik, ezeknek közel a fele pedig Európában kötött ki, egy részük a mexikói drogkartellekhez kerül, de országhatáron belül is marad belőlük bőven. A járvány kirobbanásakor logikus következtetés volt, hogy nőni fog a társadalmi feszültség, ezzel együtt pedig a bűnesetek száma is, a statisztikák azonban arról árulkodnak, hogy az erőszakos bűncselekmények száma –  nem kis részben a karanténnak köszönhetően – világszinten visszaesett. A korlátozások feloldása után viszont robbanni látszik a bomba, és nemcsak az Egyesül Államokban, de a világ többi részén is egyre több az erőszakba torkolló megmozdulás, ami nagyot lendíthet az illegális fegyverkereskedelmen. Így bár nem közvetlenül, de a világjárvány felpörgetheti az illegális fegyvereladásokat, ezeknek a fegyvereknek nagy része pedig könnyen rossz kezekbe kerülhet.

Fotó: Mario Tama /Getty Images /AFP

És ott van még az emberkereskedelem, aminek a létezése a kábítószer- és fegyverkereskedelemnél is nagyobb probléma. Ezt a szegmenst érinthette talán a legjobban a világjárvány. A határok lezárása ugyanis szinte lehetetlenné teszi, hogy nagyobb csoportokat csempésszenek át egyik országból a másikba. A feketepiacon áruba bocsátott emberek általában szexmunkások, feketén foglalkoztatott munkások és menekültek. A világjárvány az ő helyzetüket is megnehezíti, különösen a munkásokét, hiszen a válság következtében a munkaerő iránti igény is globálisan esik vissza.

A szexmunkások helyzete annyiban jobb, hogy a csökkenő kínálat mellett itt nem nőnek olyan sebességgel az árak, mint akár a kábítószereknél, ugyanakkor megjelenik annak a veszélye, hogy az alvilág szereplői közül egyre többen kezdenek országhatárokon átívelő, kevésbé kockázatos alternatívákat keresni, innen pedig már csak egy ugrásra van az, hogy a gyermekpornográfia kereslet-kínálata is megnőjön a feketepiacon, amihez a darkweb tökéletes felületet biztosít.

Gyógyszer és plazma

A fenti szegmensekre vonatkozó állítások egyelőre feltételezések, még nem telt el annyi idő a vírus megjelenése óta, hogy lássuk, mik lesznek a következmények hosszú távon. Ellenben más, felfutóban lévő termékeknél már világosan látszik a trend.

Ahogy egyre többet tudunk meg a koronavírusról, és egyre hatékonyabb annak kezelése, úgy nyer teret a különböző egészségügyi felszerelésekkel és gyógyszerekkel való illegális kereskedelem. Arra már a magyar kormányból is többen utaltak, hogy például a lélegeztetőgépek beszerzése egy bazári licitálásra hasonlít, anélkül hogy az árut egyáltalán ellenőrizhetnék a vevők. Már ez a példa is sokat sejtető, de az, ami a vírus által leginkább sújtott országokban zajlik, ezen is túltesz.

Nemrég írtuk meg hogy mennyibe kerül majd a remdesivir nevű, a koronavírus kezelését szolgáló gyógyszer, amit az egész világon a legígéretesebb készítménynek tartanak. A Washington Post szerint fiolánként 390 dollárért fogják értékesíteni a gyógyszert, ami ötnapos kúra esetén 2340 dollárba, közel 120 ezer forintjába kerül a betegnek. Az összeg már így is elképesztően magas, sokan képtelenek lesznek megfizetni, de a feketepiac még ehhez képest is más szint.

Fotó: Narinder Nanu /AFP

A múlt héten közölt riportot a BBC India fővárosából, Újdelhiből. Az ország nagyon megszenvedi a járványt, mostanra majdnem másfél millióan fertőződtek meg, az egészségügyi rendszer túlterhelődött, az orvosok és nővérek számára nem biztosított a megfelelő védelem, és mindenből, így gyógyszerből is hiány van. Egy férfi elmondta, hogy a rokonának nagyon magas láza volt, azonnal remdesivirt kellett volna kapnia, de a kórházban nem találtak egyetlen fiolát sem. Végül hosszas telefonálgatások és egyeztetések után a férfi hozzájutott az orvossághoz a feketepiacról, a piaci ár hétszereséért egy olyan embertől, aki elmondása szerint a gyógyszerbizniszben utazik. Hogy a történet nem légből kapott, azt egy másik Indiából jelentkező cikk támasztja alá. E szerint bár a remdesivirt kizárólag kórházaknak adhatják el, sok esetben maguk a gyógyszertári alkalmazottak azok, akik megveszik a gyógyszert fiolánként 4500 rúpiáért (kb. 19 ezer forint), hogy aztán eladják a fekete piacon 30-40 ezer rúpiárt (125-166 ezer forint) az olyan kétségbeesett hozzátartozóknak, mint a BBC cikkében megszólaló férfi.

A drágán szerzett orvosság felbecsülhetetlen kincs azoknak, akik végül hozzájutnak, azonban óriási probléma, hogy ezek a gyógyszeradagok hiányoznak az egészségügyből, így nagyon sok olyan beteg van, akinek több hetet kell várnia, hogy végre hozzájusson a remdesivirhez, és sokan nem is élik túl a várakozást.

A gyógyszerek mellett a vírusból felépült betegek vérplazmája is igen kelendő a feketepiacon, ami egyúttal sokkal nagyobb rizikót is jelent a vásárlóknak. A gyógyultak plazmájában található antitestekkel kezelik világszerte a súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzötteket, és a plazmaterápia legtöbbször sikeres is. Éppen ezért a vérplazmára sokan tekintenek úgy, mint csodaszerre.

Fotó: Marjai János /24.hu

Az Indiával szomszédos Pakisztánban inkább ez számít a slágerterméknek. A helyzet nagyjából ugyanúgy fest, mint Indiában a remdesivir esetében: azok, akik hozzájutnak a plazmához, sok esetben megtartják maguknak, és a piaci ár többszöröséért továbbadják, miközben az állami egészségügyi rendszerben óriási a hiány. Pakisztánban eddig több mint 270 ezren kapták el a vírust, érthető módon mindenki orvossághoz akar jutni, sokszor bármi áron.

A piaci machinációk pedig sokszor párosulnak morálisan még inkább megkérdőjelezhető tettekkel. A Guardian például arról ír, hogy nem ritkák az olyan esetek, amikor valaki a közösségi médiában kéri a gyógyultakat a vérplazma adományozására, hogy aztán eladja azt a feketepiacon a saját hasznára. A lapnak nyilatkozott egy orvos is, aki elmondása szerint tanúja volt annak, hogy egy család egyenesen a kórházban keresett valakit, aki éppen csak kigyógyult a betegségből, és ott helyben vérplazmát vettek tőle 3,5 millió rúpiáért (14,5 millió forintért).

Az igazi rizikót az üzletben nem a válság közepén kiadott hatalmas anyagi áldozat jelenti, hanem a termék bizonytalan eredete. A gyógyszereknél még van valamiféle garancia arra, hogy a termék valójában hatásos a koronavírus ellen (tekintve, hogy kizárólag gyógyszertárakból lehet beszerezni, és elvileg csak gyógyszerészek férnek hozzá), a vérplazmánál azonban még ennyire sem lehetnek biztosak a vevők. Ha valaki másodkézből szerzi be az anyagot, nem lehet benne biztos, hogy akitől van, tényleg átesett a koronavíruson, ráadásul a plazmaadásnál is számít a vércsoport, ezek nyilvántartására pedig szintén nincs garancia.

Ezzel együtt az illegális gyógyszer-, illetve plazmakereskedelem virágkorát éli, nemcsak Indiában és Pakisztánban, de jó eséllyel a fejlődő világ legnagyobb részén is. Ennek oka pedig, hogy az emberek kényszerhelyzetben vannak, sokan a válsághelyzet kezelési módjai miatt nem bíznak többé a kormányukban, és megpróbálják a saját kezükbe venni a sorsukat.

Az események akkor vehetnek újra érdekes fordulatot, ha végre meglesz a koronavírus elleni védőoltás. Bár még pontos előrejelzés nincs arra, mikor készül el végre a várva várt szer, sokan már most aggódnak azért, hogy mennyire lesz igazságos a hozzáférés. És tényleg nem tűnik valószínűnek, hogy a fertőzésnek kevésbé kitett, tehetősebb réteg kárára a rossz életkörülmények között élő, szegény emberek részesüljenek először a védőoltásból, ha egyáltalán eljut az hozzájuk legális úton. Ha pedig bejönnek ezek a várakozások, semmi akadálya nem lesz annak, hogy kirobbanjon a következő feketepiaci forradalom.

Kiemelt kép: 4000 kg kokaint találtak a spanyol rendőrök egy hajón Vigo kikötőben 2020. április 28-án.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.