Nem a Bécsbe költöző CEU-n, hanem a Budapesten maradó Közép-európai Egyetemen kezdik szeptemberben a tanévet az intézmény frissen felvett hallgatói.
Két éve, a CEU elleni kormányzati támadások kezdetén Kósa Lajos azzal vádolta a Soros György által alapított felsőoktatási intézményt, hogy trükközik a különféle elnevezésekkel. Kósa azt állította, hogy több jogi személy működik ugyanazon vagy hasonló angol és magyar megnevezések alatt. A kormány pedig lényegében a CEU amerikai akkreditációval rendelkező programjait kényszerítette külföldre a felsőoktatási törvény – sorosozással körített – módosításával.
Bécsben már jó ideje zajlik is a CEU Vienna új kampuszának kiépítése, és hónapok óta folyamatban vannak az egyetem költözéséhez szükséges hatósági eljárások is. Az egyetemnek gyorsan kellett lépnie, a kényszerköltözés menetrendje szerint Bécsben szeptemberre be kellene indulnia az oktatásnak.
A 24.hu információja szerint azonban ez nem fog összejönni: a feszes határidőket nem tudják tartani, mert az akkreditációs ügyeket Ausztriában is nehezebb megoldani, mint ahogy arra a kedvező politikai fogadtatás után számítottak az egyetem vezetői. A CEU akkreditációja nélkül pedig a diákvízumok rendezése sem oldható meg. A CEU-nak egyébként a 2017/18-as tanévben 1435 hallgatója volt, akik 118 országból verbuválódtak, és a diákok több mint fele nem EU-tag országból érkezett.
A CEU kérdésünkre tagadta, hogy a hivatalos eljárások bonyolítása nehézségekbe ütközött volna Ausztriában. A sajtóosztály szerint „a hatóságok rendkívül segítőkészek” voltak. Információink szerint azonban Michael Ignatieff, a CEU rektora és az intézmény vezetői már hetekkel ezelőtt határoztak arról, hogy az új hallgatók sem Ausztriában kezdik meg a tanévet.
Közben a Bécsben zajló, változó sikerű előkészületekkel párhuzamosan Magyarországon enyhült a CEU körüli politikai szorítás.
A kormányoldal valamelyest visszafogottabb hangnemre kapcsolt a Soros-ellenes propagandaháborúban, miután az Európai Néppártban felfüggesztették a Fidesz párttagságát. A politikusok nyilatkozatai valamiféle kompromisszumkészséget sugároznak, és az egyetem vezetése is egyre többször hangoztatja, hogy az intézmény így vagy úgy, de mégiscsak marad Budapesten. Ignatieff rektor a napokban például azt mondta, hogy a CEU annak ellenére maradni akar Magyarországon, hogy nem kaptak semmiféle garanciát az Orbán-kormánytól.
Tény, hogy a háborúskodás óriási anyagi terhet ró az egyetemre; az elmúlt időszakban jelentősen megugrottak a működési és fenntartási költségek. A CEU-t a budapesti alapításakor Soros György mintegy 250 millió dolláros adományából hozták létre. Az intézmény hosszú távú működését is ebből az összegből kell finanszírozni, a költségek azonban messze túllépték a fenntartható szintet.
Ezért az egyetem vezetése költségcsökkentési programot hirdetett. A takarékoskodást nehezíti azonban, hogy az osztrák árszínvonal miatt a Budapesten elfogadható fizetésnek beillő 1000 eurós ösztöndíjakat is meg kellett emelni. A CEU doktori hallgatói mind teljes ösztöndíjban részesülnek, a PhD-hallgatóknak biztosított összeget pedig megemelik, hogy fedezni tudják a bécsi és a budapesti megélhetési költségek közötti különbséget. A Bécsben tartózkodó mesterszakos hallgatók ösztöndíját közel 60 százalékkal növelik. A diákok jó részének szállást is biztosítanak, sőt az egészségbiztosítási díjukat is kifizetik.
Könnyebbséget jelent viszont a menedzsmentnek, hogy Soros György hatalmas extra támogatást ad az ausztriai letelepedési költségek fedezésére.
A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a következő hat évre elosztva érkeznek a támogatás részletei. A CEU szerint Bécs városától vagy az osztrák kormánytól nem kaptak pénzügyi támogatást.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu