Közélet

A GKI a rabszolgatörvényről: nyugaton folyamatosan csökken a munkaidő

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2018. 12. 12. 11:43

Korábban a témában:

A kormány a parlament elé terjesztette az úgynevezett rabszolgatörvényt, aminek legkényesebb pontja az éves túlórakeret radikális (400 órára történő) emelése. Ennek apropóján adott ki közleményt a Gazdasági Kutatóintézet (GKI).

Emlékeztetnek: a tervezetről az elmúlt hetekben éles vita folyt, maga a kormányzat is ide-oda sasszézott az ügyben. Azzal minden megszólaló egyetértett, hogy a szabályozásváltozás hatása a ledolgozott munkaidő jövőbeni emelkedése lesz. A kormányzati szereplők ezt pozitívumnak, a szakszervezeti vezetők pedig negatívumnak tartják, a munkaadók megosztottak. Ebben a helyzetben érdemes áttekinteni, e tekintetben merre tart Európa, hogyan alakult a közelmúltban az uniós országok gyakorlata.

Keleten többet dolgoznak, mint Nyugaton

A GKI szerint az  alapvető trend Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan: a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése. Ez a folyamat a 2008-ban eszkalálódott válság után is folytatódott, az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám (a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében).

Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.

Hozzáteszik: a magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel. Azonban az időbeni lefutás is érdekes: a ledolgozott munkaidő 2011-ig évről évre csökkent (ekkor 39,4 óra volt), majd 2012 és 2014 között kissé nőtt (39,8 órára), azóta lényegében stagnál.

Ezzel a magyarországi munkaerőpiac némileg eltért mind az uniós, mind a visegrádi országok trendjétől. Mint írják, öröm az ürömben, hogy 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. Ha nyugatabbra nézünk, azért nem ilyen kedvező a helyzet, a németországi átlagos heti munkaidő ugyanis 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton.

A magyar férfiak a munkaidő terén valamivel jobban jártak a nőknél. Az előbbiek 2008-ban heti 40,8, 2017-ben 40,4 órát dolgoztak – azaz heti 24 perc szabadidőhöz jutottak. Ezzel szemben a hölgyek 39,3 óra helyett alig kevesebbet, 39,1 órát teljesítettek – az ő nyereségük 12 percet tett ki.

A GKI közleménye úgy zárul, hogy:

Ha a várakozások teljesülnek, azaz a szabályozás változása miatt valóban nő a hazai munkában töltött idő, akkor két-három éven belül e téren utolérhetjük, akár le is hagyhatjuk Lengyelországot. Ezzel a magyar munkavállaló lehet a legszorgosabb a visegrádi térségben. Miben? Letöltött munkaidőben! Ami egy munka-alapú társadalomban feltétlenül üdvözlendő …

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.