Két hét alatt rohantak keresztül Angela Merkel lehetséges utódai Németországon: Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), Friedrich Merz és Jens Spahn nyolc regionális konferencián van túl. A konferenciákkal két cél volt: egyrészt felmérni, hogy milyen hangulat uralkodik a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül, másrészt hogy a jelöltek kinyilvánítsák pozícióikat, a párttagok meg várakozásaikat, kívánságaikat. A párttagokra vonatkozó rész úgy-ahogy sikerült, a jelöltek gondolatainak megjelenése nem annyira, de legalább megint egy kis vér csörgedezik a CDU ereiben, újra látható a szenvedély, ami, lássuk be, Merkel elnökségének jelentős részében teljesen eltűnt.
A konferenciákat nézve nincs egyértelmű favorit a kereszténydemokraták elnöki posztjára. A közvélemény-kutatások szűken, de a CDU jelenlegi főtitkárát, Kramp-Karrenbauert hozzák ki győztesen. Illetve az is látszik, hogy a mindössze 38 éves – de így is az egészségügyi miniszteri posztig jutó – Spahnnak nincs igazán esélye. A tíz éve – éppen Merkel miatt – a napi politikától egyszer már visszavonult korábbi frakcióvezető, Merz viszont nagy versenyben van AKK-val.
Fotó: Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa / AFP
Egészen más a konferenciákhoz képest a kongresszus, ahol 1001 delegált választhatja meg majd a CDU következő elnökét. A küldöttek a 17 tartományi egyesületből, a párt tartományi szervezeteiből kerülnek ki. Számuk azért nem egyenlő a tartományok számával, mert a CDU nincs jelen Bajorországban (az a testvérpárt, a keresztényszociális CSU terepe), illetve történelmi okokból az alsó-szászországi Hannover, Oldenburg és Braunschweig három külön egyesületet jelent. Hogy melyik tartomány mennyi delegáltat ad, azt a tartományi párttagok száma és a legutóbbi szövetségi választási eredménye alapján számolják ki. Így vesz részt a választásban ezer küldött, amit kiegészíthet még a tiszteletbeli elnök, de ilyen ma nincs, és a külföldi egyesületek, amiből jelenleg egy van, Brüsszelben, szóval összesen 1001-en szavazhatnak. A legtöbb küldöttet Észak-Rajna-Vesztfália adja, 296-ot, a második Baden-Württemberg alig több mint a felét, 154-et, őket követi Hannover 130, majd Rajna-vidék-Pfalz 89 delegálttal.
A pártelnök megválasztásához a szavazatok fele szükséges, ha ez első körben senkinek nincs meg, akkor az első fordulóban két legtöbbet szavazatot kapó jelölt marad versenyben. A delegáltak szabadon dönthetnek, kire adják le a szavazatukat, vagyis a tartományi küldötteknek nem kell egységesnek lenniük. Ami különös, hogy a küldötteket előbb kiválasztották, mint hogy 18 év után Merkel váratlanul lemondott a pártelnöki posztról, és csak pár körzeti egyesületben volt azóta új delegáltválasztás, és próbaszavazás is. Délnyugaton ezekből Merz jött ki győztesen.
Esélylatolgatás
Az biztos, hogy érdekes kongresszus lesz, számos várakozás csaphat össze, van, akinek az a fontos, hogy a jövő évi tartományi választáson melyik új elnökkel profitálhat a legtöbbet a CDU, más az alapján dönt, hogy kivel nem lesz előre hozott választás. Más pedig éppen olyan jelöltet akar választani, akiből kancellár válhat – vagyis akár Németország élén is képes lehet váltani Angela Merkelt.
Korábban többször előfordult, hogy a küldötteket a tartományi vezető a saját elnökaspiránsának megnevezésével bocsátotta útnak, de most a legnagyobb tartományi egyesületek vezetői a delegáltakra bízta a választást. Csak Schleswig-Holstein tartományi CDU-vezetője, Daniel Günther és a Saar-vidéki Tobias Hans nyilvánította ki akaratát, ők egyaránt Annegret Kramp-Karrenbauer mellé álltak. Németország EU-biztosa, Günther Oettinger és a nagy befolyással bíró Bundestag-elnök, Wolfgang Schäuble viszont Friedrich Merz mellett állt ki.
Ahogy a legtöbb delegáltat adó Észak-Rajna-Vesztfália CDU-jának jelentős többsége is valószínűleg Merzet szavazza meg. A düsseldorfi regionális konferencián tartott beszédét álló ovációval fogadta a 3800 párttag csaknem fele. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy ez a szülőföldje, de Spahn is onnan származik, ő mégsem kapott akkora tapsot, ahogy AKK sem.
Aki itt pontot szerez, az jó hátszelet kap a kongresszusra
– írta a Spiegel, arra is felhívva a figyelmet, hogy Észak-Rajna-Vesztfália delegáltjai nemcsak többen vannak bármelyik másik tartományi egyesületéhez képest, hanem összességében is többen, mint Hessené (88), Schleswig-Holsteiné (47) és az összes volt kelet-német tartományé (133). A tartomány választópolgárai viszont AKK-t látnák a legszívesebben a CDU élén, és ez is befolyásolhatja a küldötteket.
Fotó: Christoph Schmidt/dpa/ AFP
Merz többséget szerezhet a baden-württembergi és hesseni tartományi küldötteknél is, legalábbis erről írnak a német sajtóban.
De nagyon bizonytalan a helyzet, a delegáltak harmada még nem döntötte el, kit választ.
Merkel nem nevezett meg senkit, kit látna szívesen utódaként – többször is elmondta, hogy ezen nem is akar változtatni –, de szinte biztosan ő is AKK-nak örülne a leginkább – egyébként is őt tartják annak, aki leginkább Merkel politikáját folytatná.
Távolodás Merkeltől
Spahn és Merz középről jobbra tolódnának, bár Merz AKK-hoz hasonlóan „behúzott kézifékkel” indította a belső kampányt, hasonlókat is mondtak az első héten: a merkeli menekültpolitikát is hasonlóan értékelték, Merz a döntést „nagy humanitáris gesztusnak”, a pártfőtitkár pedig alapvetően helyesnek, noha problémákkal terheltnek tartja.
Aztán Merz váltott. Arról beszélt, hogy az uniós jog harmonizációja során megkérdőjeleződött a német menekültügyi törvény, mert a német alkotmányban egyéni alapjog a menedékjog, más országokban viszont nem tartalmazza ezt az alaptörvény. Aztán egy nappal később már visszakozott, mondván, ő sem akarja ezt kivenni az alkotmányból.
Düsseldorfban is beszélt a migrációról, azt mondta, a muszlimoknak muszáj elfogadniuk a német törvényeket.
Német földön nincsen saría jog. Erősebb állami felügyelet szükséges a Korán-iskolákra. Az nem lehetséges, hogy a gyerekeinket az állami iskolákban tanítják, a Korán-iskolákban pedig befolyásolják.
– mondta Merz, aki ugyan nem áll olyan távol Merkeltől menekültügyi kérdésben, mint a magyar kormány, de távolságot akar tőle tartani.
Ahogyan a CDU jelenlegi vezetésével szemben is (ennek elnöke még a hétvégéig Merkel, a főtitkár pedig AKK), ugyanis azzal vádolta meg őket, hogy egy vállvonással elintézték a populista AfD (Alternatíva Németországért) megerősödését.
Kramp-Karrenbauer is próbál távolságot tartani a kancellártól, például továbbra sem helyesli, hogy homoszexuálisok összeházasodhassanak, és azt is elmondta, hogy szerinte a menekültügyben jobban rá kéne világítani a cselekvések hátterére, emellett kitiltaná nemcsak Németországból, hanem a teljes schengeni övezetből azokat a menedékkérőket, akik súlyos bűncselekményeket követtek el.
Fotó: Kay Nietfeld/dpa / AFP
A párttagok most is, de már évek óta sürgetik, hogy nagyobb befolyásuk legyen a CDU működésére, a döntéshozatalra, Merkel alatt ugyanis ez is visszaszorult, a kongresszus is inkább voltak seregszemle, mint a párton belüli viták terepe, ahogy korábban. Emellett a régiós konferenciák második hetében a megszokott témákról volt szó: lakhatás, szociális juttatások, nyugdíj, digitalizáció, a hadsereg jövője, a barnaszén használata, a vége felé pedig az ukrán-orosz konfliktus.
Jövő
Hogy mi lesz a kongresszuson, nehéz megjósolni, olyan ugyanis már 40 éve nem volt, hogy három jelölt is legyen az elnöki tisztség elnyerésére (ráadásul az is lehetséges, hogy valaki a kongresszuson válik jelöltté, ehhez mindössze egy delegált támogatása kell). Az biztos, hogy lökést adott a pártnak az elmúlt hetek intenzív kampánya, ezt mutatja, hogy a regionális konferenciákon 14 ezer ember jelent meg, és csak az utolsó berlinit 20 ezren nézték az interneten. És nemcsak a párttagok, hanem általában a választók is örülnek a kereszténydemokraták háza táján a nyüzsgésnek, valamivel nőtt is a támogatottságuk a közvélemény-kutatások szerint.
Az intenzitás, a lelkesedettség és a feszültség azonban a visszájára is fordulhat. Az valószínűleg nem történik meg, hogy valamelyik jelölt ne fogadná el az eredményt, az viszont előfordulhat, hogy szimpatizánsaik nem törődnek bele a vereségbe. A Süddeutsche Zeitung arról ír: az, hogy Schäuble Merzet támogatja, jel a CDU szétesésére, hiszen Schauble nem csak a Bundestag elnöke, de miniszer is volt Merkel mellett huzamosabb ideig. Most pedig Merkel korábbi ellenfelét támogatja.
Kiemelt kép: dpa / AFP
