Öt év börtön is lehet a vége olyan súlyú bűncselekménynek, amelynek gyanújával a múlt héten megszállták a hatóságok Bige László műtrágyakirály szolnoki gyárát. Mint megírtuk, a rendőrség és a katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki, és a hajnali rajtaütés után éjszakára is maradtak a 300 fős különítményből. Az eset nemcsak a nagyszabású hatósági akció miatt keltett feltűnést, hanem mert az ország egyik leggazdagabb vállalkozójáról van szó, aki néhány éve még Csányi Sándor mögött a második volt, de még mindig az ötödik a napi.hu toplistáján 220 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A hatóságok eddig többet nem árultak el, mint hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán intézkedtek.
A büntető törvénykönyv szerint ilyesmi akkor történik, ha a hatóság által nem engedélyezett helyen helyeznek el hulladékot vagy engedély nélkül végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet. Ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ha veszélyes hulladékról van szó, akkor a legsúlyosabb esetben öt év is lehet a büntetés.
A szolnoki gyárban pedig bőven van veszélyes hulladék, hiszen felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozik az üzem, rendeltetése kénsavak és származékai, műtrágyák és kriolit termelése és forgalmazása az üzem biztonsági jelentésének nyilvános változata szerint.
Környezetvédelmi indokot, ürügyet simán lehet találni, az üzem az egykori Tiszai Vegyiművek területén működik, ott pedig a múlt század közepe óta vegyi anyagokkal dolgoztak, így bárhol lefúrnak a talajba, olyat találnak, amit csak akarnak – hoztak pédát. A Tiszamenti Vegyiművek állami vállalatot az Alföld szervetlen vegyipari központjaként 1951-ben alapították. A Tiszamenti Vegyiművek Rt.-t 1997-ben privatizálta a Bige Holding Kft., és később be is olvadt a holdingcégbe.
Fotó: Mészáros János / MTI
Bigéék is puszta erődemonstrációnak nevezték a hatósági lerohanást és közölték, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően járnak el.
200 millió dollár
Messziről nézve látványos kiugrások nélkül, de szépen, egyenletesen nőtt Bige László vagyona, 2012 óta éppen megduplázódott a napi.hu adatsora szerint. A legutóbbi kötvénykibocsátás alapján viszont van aki úgy véli,
Mint az Index májusban megírta, a pétfürdői Nitrogénművek 200 millió dolláros (52 milliárd forintos) kötvénykibocsátást hajtott végre, ennyi hitelt vett fel a piacról. Ezzel refinanszírozott egy korábbi kibocsátást, amivel elég drágán jutott forráshoz jutott: 7,875 százalék volt a kamat. Ez még forintban is vonzó lett volna, akkoriban a jegybank 4,5 százalékra levitt alapkamatát és az ezt csak kevéssel meghaladó bankbetéti kamatokat és állampapírhozamokat figyelembe véve. Sokkal olcsóbb a második körben sem lett a hitel, de sok választás nem volt, a nagyszabású fejlesztéseket finanszírozni kell valahonnan.
A Nitrogénművek Zrt.-nél még 2004-ben kezdtek bele egy összességében 140 milliárd forintos beruházássorozatba azzal a céllal, hogy Európa egyik legkorszerűbb gyára legyen. A gigaberuházás nemcsak költségeket okozott, a 24.hu brüsszeli forrása szerint az EU versenyügyeket felügyelő főigazgatóságának az érdeklődését is felkeltette.
Többen is hajtanak a Bige-birodalomra
Élet-halál harcot vív egymással a Bige-Csányi-Babis hármas a műtrágyapiacon, ez derült ki már a korábbi híradásokból is. Andrej Babis cseh kormányfő és egyben nagyvállalkozó az IKR-rel betette a lábát a magyar agrárpiacra rendszerintegrátorként, azaz a gazdálkodók alapanyag-ellátójaként, Csányi pedig a KITE Zrt.-n keresztül a legnagyobb hazai integrátor. Ugyan kézenfekvő lenne, hogy a két magyar milliárdos összezárjon Babis előtt, de
A műtrágyabirodalom egykori főfinanszírozója, az OTP a gazdasági válság árnyékában hirtelen leállította a hitelezést, mire a Nitrogénművek Zrt. erőfölénnyel és joggal való visszaélés miatt 25 milliárd forintra perelte a bankot arra hivatkozva, hogy a pénzcsapok elzárása okán le kellett állítani a gyárat. Mélyítette az ellentéteket az ekkoriban folyó birkózás is a gyár tulajdonjogáért: a telivértartó-üzletember Rozsnyói György azzal állt elő, hogy opciója volt a cég részvényeinek egy részére. Rozsnyói OTP-s kapcsolatai miatt pedig úgy tartották, a háttérben Csányi állhat. A Nitrogénművek kimászott a bajból, kapott államilag garantált hitelmilliárdokat a kormány bankjától, az MFB-től, de a harag megmaradt.
Fotó:Martin Divisek / EPA / MTI
A két mogul 2013-ban megint összecsapott, bár nem nyílt sisakkal folyt a küzdelem, Csányi csellel halászta el Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a már akkor is több mint 200 milliárd forint forgalmú nádudvari KITE Zrt.-t. Az eladósorba került cég megszerzésére Bige ajánlatot tett, de váratlanul előállt elővásárlási jogával és rá is licitált a KITE dél-magyarországi regionális igazgatója, Guba Sándor. Mögötte kezdettől Csányi Sándort sejtették, de csak a következő két évben, fokozatosan ment át – papírforma szerint – Csányi kezébe a KITE. Csányi már a Bonafarm-csoporttal is főszereplője volt a magyar agrárpiacnak, de a KITE megszerzésével a hazai agrárium legnagyobb magánszemély befektetőjévé lépett elő. A csellel több mint tízezer integrált termelő és 1-1,5 millió hektárnyi integrált mezőgazdasági terület került az érdekkörébe.
Babisról – akit hazájában éppen uniós támogatással való visszaélés miatt akar elsöpörni a népharag – az a hír járja, hogy érdekeltségei révén már be is vásárolta magát a kötvénykibocsátás során a Bige-birodalomba. De azzal, hogy nem ez lenne a végállomás, a műtrágyabiznisz valahol Mészáros Lőrinc közelében landolna.
A legkalandosabb verzió pedig az, hogy az ugyancsak Mészáros érdekeltségében álló tiszapüspöki izocukorgyárhoz jönne jól kiegészítésnek a szolnoki Bige-gyár. Nem feltétlenül direkt Mészáros-tulajdonként, hanem valamelyik, akár kereskedelmi kapcsolata révén. Példaként Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc török oligarcháját, Adnan Polatot említették, mint aki már tiszapüspöki környékén köröz.
A versenyhivatal is szorongatja egy ideje
Nem újdonság a hatósági kutakodás a Bige Holding háza táján. Bige László a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként idén áprilisban egyszer már kifakadt: zaklatásnak minősítette, hogy a versenyhivatal sorozatos vizsgálatokat folytat a cégnél. Akkor már a negyedik eljárás zajlott a Nitrogénművek Zrt.-nél – kommentálta az agrárszektor.hu-nak az információkat, amelyek szerint a Gazdasági Versenyhivatal tavaly szeptember óta kartellgyanú miatt vizsgálódik a cégnél. Az ügy miatt ügyészségi panaszt is benyújtottak, de azt elutasították.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI
