Közélet
Budapest, 2018. szeptember 12.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a ThyssenKrupp Industrial Solutions AG ügyvezetõ igazgatójával az 1,2 milliárd euróból (390 milliárd forint) létrehozandó poliol üzem tervezési, beszerzési és kivitelezési feladataihoz kapcsolódó szerzõdések aláírásán a budapesti Four Seasons Hotelben 2018. szeptember 12-én. A beruházás 200 munkahelyet teremt majd a Borsod-megyei Tiszaújvárosban, a Mol-csoport magyarországi petrolkémiai központjában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hernádi Zsolt Mol-vezér nem hagyhatja el Magyarországot

A Mol elnök-vezérigazgatója nem utazhat Magyarország területén kívülre a Horvátország által kiadott elfogatóparancs miatt – erről maga Hernádi Zsolt beszélt a TV2-nek. A kormányközeli üzletember elmondta, annak ellenére nem hagyhatja el az országot, hogy itthon született augusztusban egy bírósági döntés arról, hogy Horvátország elfogatóparancsa nem teljesíthető. Ugyanakkor – tette hozzá – az Európai Unióban ezt a döntést még nem veszik figyelembe.

Ilyenkor kell elindítani azt újra, hogy egyes országokkal beszélni, és azt mondani, hogy miért született meg ez a döntés

– mondta Hernádi, akit Horvátországban azzal vádolnak, hogy 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezze az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. Hernádi és Sanader egyesített pere a napokban előkészítő szakasszal kezdődött meg a Zágráb megyei bíróságon. Közben a Mol Nyrt. és Hernádi az elmúlt években következetesen visszautasította a horvát hatóságok által megfogalmazott vádakat.

Mivel Hernádi önszántából nem tett eleget a bírósági idézésnek, a horvátok kérték átadását a magyar bíróságtól az európai elfogatóparancs keretében. Azonban a Fővárosi Törvényszék korábban megtagadta ezt, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntették.

Ugyanakkor a horvát hatóságoknak az volt az álláspontjuk, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanis az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Ezután a horvát bíróság az Európai Unió bíróságához fordult, többek közt arra várva választ, hogy nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot.

Az Európai Bíróság július végén hozott döntést az ügyben. Közleményéből kiderült, hogy a magyar hatóságok nem Hernádi ellen indítottak eljárást és azt zárták le bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, és Hernádit csak tanúként hallgatták meg. Az Európai Bíróság döntése szerint erre hivatkozva nem tagadható meg az európai elfogatóparancs.

Budapest, 2016. november 29.
Hernádi Zsolt, Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az Úton a holnap felé címmel elõadást tart a Mol 2030-as stratégiájáról a budapesti Corvinus Egyetemen 2016. november 29-én.
MTI Fotó: Marjai János

Hernádi a TV2-nek azt is elmondta, méltánytalannak érzi, hogy még mindig magyarázkodnia kell az INA-ügy korrupciós vádjai miatt, mert szerinte eddig csak olyan ítéletek születtek az ügyben, amelyek kimondták, hogy nem volt vesztegetés a Mol-INA üzlet nyélbe ütésekor.

Ezt kimondta egy svájci választott bíróság, ami egyébként a horvát kormány kérésére ült össze.

Szerinte valakinek szúrja a szemét, hogy az INA működésének költsége csökkent 300 millió dollárral, azaz ez a pénz „valakinek hiányzik” – fogalmazott.

Közölte továbbá, ha a horvát állam visszavásárolná az INA olajvállalatot, a Mol készen áll az eladásra.
A horvát rendőrség egyébként nemrég újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German Chancellor Angela Merkel and Russian President Vladimir Putin arrive to give a statement on August 18, 2018 at Schloss Meseberg castle in Meseberg, northeastern Germany, where they meet to discuss conflicts in Syria and Ukraine as well as energy issues. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.