Közélet
sad girl sitting and  thinking in the classroom

EMMI: nem meghatározó a PISA-teszt eredménye

24.hu
24.hu

2017. 11. 21. 16:13

Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg

– kezdi értékelését az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kedd reggel érkeztek meg a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, erre reagált a tárca.

Mint ahogy arról írtunk, a mostani PISA-tesz eredményei lesújtóak a magyar oktatást tekintve: a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak.

Nyíregyháza, 2017. október 5.
Legényné Balogh Ágota tanítónõ, történelemtanár órát tart másodikos osztályában, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
MTI Fotó: Balázs Attila
PISA-felmérés: problémamegoldásban is a gyengék között a magyar diákok
A kutatás eredményei lesújtóak: elképesztőek az egyenlőtlenségek a hazai oktatásban, kevés a kiemelkedő tehetségünk.

A silány bizonyítványt így magyarázza az EMMI:

A PISA eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az ún. Országos Kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésünkre, ha az oktatási eredményekről szeretnénk visszajelzést kapni.

Politikánk és szakpolitikánk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezzük, mert az szakszerűtlen és ésszerűtlen lenne. Ezért a háromévenkénti PISA mérést, amely kevesebb mint 6 000 tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a  15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak mondani.

A Trends in International Mathematics and Science Study vizsgálat (továbbiakban:TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer.

Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a napokban tett közzé jelentés a  magyar oktatás rendszerről, és megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival.  Az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.

A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztésére, valamint a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket. is elismeri.

Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyermekkori nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelező.  A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek óvodai részvétele 95,3%-os volt, amely meghaladta az uniós átlagot (94,8%). A roma gyerekek 91 %-a jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban. A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bízunk benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik, mint a most közzé tett 2015-ös PISA-teszt.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.