Jó esély van rá, hogy csak a 2018-as parlamenti választások után írják ki az állami cégek vezetőinek bérmaximalizálásáról szóló népszavazást – számolt utána az Index. A lap egy fontos szabályra hívja fel a figyelmet, amely szerint “Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás.”
A Vágó Gábor, korábbi LMP-s parlamenti képviselő, újságíró és aktivista által kezdeményezett népszavazás kiírásához novemberig fognak aláírást gyűjteni, a kezdeményezéshez csatlakozott az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is. 120 nap alatt 200 ezer szignót kell összegyűjteniük országszerte ahhoz, hogy az Országgyűlés elnöke mindenképpen kiírja a népszavazást.
A novemberig tartó gyűjtés azt jelenti, hogy a Nemzeti Választási Iroda – betartva a 60 napos ellenőrzési keretet – legkésőbb január második felében hirdeti ki, hogy összegyűlt-e elég érvényes aláírás. Ezt követően a parlament engedélyezi a népszavazást, Áder János köztársasági elnök pedig az egyik, a parlamenti döntéstől számított 70-90 napon belüli vasárnapra kiírja a népszavazást. Ha Áder január végén kapja kézhez a határozatot, esélyes lehet egy április időpont kitűzése, ám itt jön közbe a fentebb már említett szabály a 41 napról, és mivel parlamenti választások időpontjaként április 8-át valószínűsítik, a népszavazás átcsúszhat voksolás utánra.
