Olyan interjút adott az orosz RT csatornának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amelynek már rögtön az elején különleges perceknek lehetünk tanúi. A riporter, Oksana Boyko arra kérdezett rá a miniszternél, hogy miközben az európai országok jelentős része a Szovjetunión keresztül nézi a jelenlegi orosz kapcsolatokat is, Magyarország nem így tesz.
A kérdést az orosz propagandatévé riportere többször is átfogalmazta, mert szerinte a miniszter “túl diplomatikusan” válaszolt, még ha ez egy orosz újságíró szempontjából ironikusnak is tűnik.
Szijjártó válasza végül az volt, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a globális politika nagy szereplőivel jóban legyünk, de legalábbis érdekeltté tegyük őket abban, hogy az ország jól működjön. Boyko megpróbált valamiféle kritikát is kipréselni a miniszterből, de Szijjártó ettől elzárkózott.
Boyko: Rendben, megpróbálom még egyszer: biztosan van olyan dolog, amely nem tetszik önnek Oroszországban.
Szijjártó: Nem vagyok orosz állampolgár, miért kellene kommentálnom az önök belpolitikai ügyeit? (…) Nem akarom magamat nevetségessé tenni. Én csak egy kis országot képviselek (…) az önök országa nagy. Hogy nézne ki, ha kioktatnám önöket?
Az Északi és Déli Áramlat gázvezetékről Szijjártó azt mondta, hogy utóbbi projekt lefújásában a politika játszott szerepet a gazdasági verseny helyett, ugyanis az Európai Bizottság könnyebben tudott nyomást gyakorolni a Déli Áramlatban részt vevő kisebb cégekre, mint az Északi Áramlatot előkészítő nagyobb, európai vállalatokra. Magyarország érdeke az lenne, hogy a Déli Áramlat vagy valamilyen hasonló vezeték megépüljön, mert rövidtávon ez jelentené az energiaforrások diverzifikációját.
Nem gondolom, hogy Oroszország fenyegetést jelentene Magyarországra,
jelentette ki Szijjártó, hozzátéve, hogy a közép-európai országok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne álljanak szóba Oroszországgal, már csak az energiafüggőség miatt sem.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy miközben az Oroszországgal szembeni szankciók szerinte nem váltak be, fontos az európai egység megtartása, ezért Magyarország elfogadja az ezzel kapcsolatos uniós álláspontot a szankciók fenntartására. Még akkor is, ha ez veszteséget jelent a magyar export számára.
Az egyetlen módja annak, hogy Szíriában stabilizálják a helyzetet az lenne, ha Oroszország és az Egyesült Államok közösen együtt tudna működni – válaszolta Szijjártó az erre vonatkozó riporteri kérdésre.
Egyetlen illegális bevándorló sem léphet be Magyarország területére,
teljesen függetlenül attól, hogy mekkora nyomás érkezik akár a média, akár az Európai Unió részéről, mondta a miniszter. “Sokat fizettünk azért, hogy megvédjük a határainkat” – amelynek egy része schengeni határ, és ezt az EU szabályai szerint is meg kell védeni. Az EU a külügyminiszter szerint hatalmas hibát követett el azzal, hogy megengedte, hogy 1,5 millió ember belépjen úgy Európába, hogy nem tudjuk kik ők, honnan jönnek és mit akarnak.
Az EU jövőjével kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy Magyarország nem szeretné, ha az erősebb Európai Unió erősebb nemzetállamokra épülne, vagyis ahelyett, hogy több döntés kerülne közös kézbe, inkább a tagállamok nagyobb szuverenitását kellene támogatni.
Az interjúban kitértek a CEU ügyére is.
Boyko: Mennyire szól ez az egész az oktatásról és mennyire Soros György személyéről?
Szijjártó: Maga az egyetem és más politikai szervezetek terelték el úgy a vitát, hogy az Soros Györgyről szóljon. Mi a problémát technikai kérdésként kezeltük, ahogyan az összes többi külföldi egyetem is. Ha CEU rögtön késznek mutatkozott volna a tárgyalásra, talán már meg is tudtunk volna egyezni. Mi nyitottak vagyunk.
A miniszter szerint teljesen nyilvánvaló, hogy Soros Györgynek nem tetszik a magyar kormány, szeretné megpuccsolni azt, ezért különféle, kormányellenes civil szervezeteket támogat pénzzel.
