Csupa érdekes dolgot mondott a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora, az orosz származású kanadai Michael Ignatieff a HVG-nek. Eleve magyar a felesége, ezért állítja, elég jól átlátja a hazai folyamatokat, az átlagmagyar küszködését a megélhetésért a rendszerváltás óta. Na meg a Füredről Budapestre hajtó BMW-ket.
Ki a Soros?
Természetesen szóba került az egyetemet alapító Soros György is, aki a kormányzati támadások össztüzében áll hosszú évek óta. Ignatieff szerint ők egy független iskola, ami kritikus gondolkodásra tanítja a hallgatóit. Soros meg majd megvédi magát.
nagyon sokan elmentek Magyarországról 1956-ban, és soha többet nem jöttek vissza. Soros György nem tartozik közéjük. Ő hazatért, és végtelenül elkötelezett az ország iránt. Lehet, hogy a kormány időnként nem örül, de senki nem kérdőjelezheti meg az elhivatottságát.
Liberál, is
Ignatieff magát elkötelezett liberálisnak tartja, évekig vezette a kanadai Liberális Pártot is. A populizmus előretörését, Donald Trump győzelmét, a brexitet, a szélsőséges pártok európai felemelkedését nem tartja vészesnek, sőt:
Pontosan azt mutatják, hogy a liberális demokrácia működik, méghozzá jól működik. Kifejezi, becsatornázza az elit felé az emberek elégedetlenségét, a kisemmizettség és a mellőzöttség érzését.
Szerinte a fő tanulság, hogy jobban oda kell figyelni az emberekre. Ignatieff jobban tart amúgy Trump elnökségének végétől, mi lesz, ha nem tartja be az ígéreteit. A CEU vezetője szerint nem lesz itt új világrend. Addig nem is lehet erről beszélni, amíg félmillió magyar él külföldön, ami miatt alacsony a hazai munkanélküliség, illetve ők rengeteg pénzt küldenek haza.
Kvótanóta
És akkor a menekültkérdés: Ignatieff azt mondja, szerinte előbb-utóbb néhány menekültet kénytelen lesz a térség mindegyik országa befogadni, de szerinte Brüsszel erre nem veheti rá Magyarországot. Ellenben “a nulla akkor sem megoldás” – utalt a kvóta teljes elutasítására.
Szerinte az európai történelem azt mutatja, hogy a kontinens képes milliók felszívására: az ő orosz menekült felmenőit is sikerült integrálni (igaz, Kanadában). 1956-ban is magyarok százezrei mentek a megszálló csapatoktól épp egy éve megszabadult Ausztriába.
Ausztria szegény ország volt. Ha most megkérdez egy osztrákot, valószínűleg azt fogja mondani, ez volt az egyik legjobb döntés, amit Ausztria a XX. században hozott, és büszkélkedni fog vele.
Ignatieff 20 éve arról írt, új nacionalizmusok születtek a keleti blokk függetlenedő országaiban. Szerinte most a terrorizmus és a globalizáció hajtják a nacionalizmust. Szerinte a gond, hogy a válság után elvárják az emberek a kormányoktól, hogy kézben tartsák a gyeplőt, de erre még az amerikaiak se képesek. A nyersanyagok világpiaci árát ugyanis ők se szabályozhatják.
Digitális gátlástalanság
A világ a CEU-rektor szerint is polarizálódik. Ennek egyik oka a közösségi média, ami burokba zár minket a véleményünkkel együtt, nem látjuk, olvassuk, halljuk a másik oldal érveit. A másik okot “digitális gátlástalanságnak” nevezi: a közösségi oldalak “egy csatornalefolyóhoz” hasonlítanak, az emberek arctalanul gyűlölködhetnek. A záró gondolatokat inkább szó szerint idézzük:
Az ország, ahol minden politika, beteg ország. Egy jó országban a politika csak egy dolog a sok közül, amit az emberek csinálnak. Az élet minden részének átpolitizálása egy ország halálát jelenti, és egyre több ország halad ebbe az irányba.
