Elsőre biztosan úgy tűnik, mintha egy kezdő kürtszakkör első órájára mentünk volna el, de valójában ez egy tüntetés, amit szerdán reggel tartottak Budapesten a Kossuth téren. Az Országház mélygarázsánál azért jöttek össze a kürtök mellett árpádsávos zászlókkal és nagymagyar pulóverekkel felszerelt demonstrálók, hogy kifejezzék szimpátiájukat Budaházy György mellett.
A 2006-os események során megismert Budaházyt terrorcselekménnyel vádolta az ügyészség. Összbüntetésként 13 év fegyházra ítélték, egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet kapott. Ketten kaptak két év körüli felfüggesztett szabadságvesztést, a többiek pedig 5-7 év körüli letöltendő szabadságvesztést.
A vád szerint a Budaházy által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbált hatást gyakorolni a kormánypártok politikájára, és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Az ügyészség szerint a vádlottak Molotov-koktéllal támadtak MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők és miniszterek – Hiller István és Kóka János – otthonait, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak.
A tüntetésen a Budaházy-s pocakok között felsejlett a főszereplő.
Morvai Krisztina szerint a Parlamentben ülő Jobbikos és Fideszes képviselők is Budaházynak és az általa 2006-tól szervezett “ellenállásnak” köszönhetik a támogatottságukat, mégis ő ül most börtönben és a Gyurcsány-, valamit a Bajnai-kormányok képviselői szabadlábon vannak. Ezért cselekvésre szólítja ezeket a képviselőket. Íme:
Morvai – és a tüntetésen szintén feltűnő Toroczkai László – szerint a jobbikos és fideszes képviselők szavazataival Budaházynak és társainak amnesztiát kéne kapniuk. A közkegyelem megadása szerintük kötelessége lenne a két jobboldali pártnak. Elsőként jobbikos előterjesztésre az országgyűlés Igazságügyi Bizottsága egy javaslatot tárgyal szerdán, ami szerint a politikai ellenállást, mint motivációt enyhítő körülményként értékeljék a bíróságok a hasonló ügyekben, az amnesztia iránti kérelmet pedig határozatként adják be az Igazságügyi Minisztériumhoz a következő napokban.