Közélet
Image: 73701065, A Ligetvédők nevű civil aktivista csoportosulás tiltakozik a Liget Projekt ellen a Városligetben., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Lassan tényleg kivágunk minden fát, de abba belehalunk

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 07. 14. 15:41

A Városligetben kialakult háború ráirányította a figyelmet arra, hogy a fővárosban évtizedek óta folyamatosan csökken a zöldterületek kiterjedése. A fák egyszerűen a gazdasági érdekek útjában állnak, és nincs senki és semmi, ami igazán védené őket. Pedig egy komolyabb parkosítási program nélkül hamarosan mind hőgutát kapunk.

Városliget, Orczy-kert, József nádor tér

– ez csak három emblematikus hely Budapesten, ahol az utóbbi időben durva fakivágásba kezdtek egy-egy nagyszabású beruházás érdekében. Korábban hasonló sorsra jutottak a Kossuth tér vagy a Dagály strand fái is, és a Római parton is tervbe van véve a gátépítés, ami akár 1500 fa kivágásával is járhat.

Minden jel arra utal, hogy a döntéshozók számára a beruházások (a fenti példákban a tervezett Múzeumi Negyed, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a belvárosi mélygarázs építése) fontosabbak, mint a fák. És ez egyáltalán nem a jelenlegi kormány vagy városvezetés sajátossága, minden kurzus a fontossági sorrend végére tette a fákat és a zöldterületeket.

Budapest, 2016. június 21.
A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai dolgoznak egy 17. századi muszlim temető feltárásán egy építkezésen a fővárosi a József nádor téren 2016. június 21-én. A májusban kezdődött feltárást a tervek szerint augusztus végén fejezik be.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
MTI / Balogh Zoltán

Vannak ugyan szabályok, hogy a kivágott fákat hogyan kell pótolni, de egy százéves platánt nem helyettesít néhány frissen ültetett csemete, illetve egy fasor nem ugyanolyan, mint egy összefüggő park vagy erdő. A favágások annak ellenére folynak rendületlenül, hogy a főváros eleve nem áll túl jól: egy lakóra hivatalosan 25 négyzetméter erdő, illetve 5 négyzetméter közpark jut, de persze nagyon egyenetlenül: a belső kerületekben élőknek a töredékével kell beérniük.
 A számok pedig azt mutatják, hogy egyre nagyobb a baj Budapesten.

Persze igazán tisztán látni nehéz, például azért, mert a fáknak nincs egységes, fővárosi nyilvántartása. Emellett nem is minden zöldterület, ami annak látszik: lehet, hogy az, amit a helyiek kiserdőnek gondolnak, hivatalosan építési terület, és fordítva, ami a tervrajzokon erdő, az lehet a valóságban egy szeméttel borított bozótos is.

Például Kispesten, a Nagykőrösi út mentén például a Főkert elhagyott telephelyén nőtt ki egy kiserdő a földből az évek alatt, de a besorolása nem zöldövezet volt, ki is vágták az egészet – a helyi lakók tiltakozása ellenére -, hogy ott épüljön meg a legújabb futball utánpótlás centrum.

Felület, terület és intenzitás

Ráadásul a fogalmak sem tiszták. A Városliget ügyében folyó vitákban a múzeumi negyed támogatói és ellenzői nem véletlenül különböztetik meg a zöldfelület (ez nem feltétlenül erdő vagy park, hanem egy füves terület vagy virágágyás is lehet) és a zöldterület fogalmát (ez építési fogalom, hivatalosan „állandóan növényzettel fedett közterületet” jelent).

Az igazán szakszerű kifejezés azonban a „zöldfelületi intenzitás”, ami a növényzettel fedett terület kiterjedését és minőségét is jelöli: egy igazi erdő 90-100 százalékos értéket képvisel, a belváros legfeljebb 10 százalékot. A Studio Metropolitana 2005-ös, illetve a Corvinus Egyetem 2010-es kutatásai szerint

a város zöldfelületi intenzitása régóta folyamatosan csökken.

1990-ben még 51 százalékos volt Budapest zöldfelületi intenzitása, ami 2010-re 47,1 százalékra csökkent. Valószínű, hogy az utolsó felmérés óta eltelt évtizedben is folytatódott a csökkenés, ugyanakkor erről nem érhetők el frissebb kutatási adatok. A statisztika pedig csalóka, hiszen az önkormányzatok adatközlése alapján, négyzetméterben mutatja ki a zöldfelületeket, és természetesen növekedést mutat.

Zöldterületi intenzitás. Forrás: Budapest Környezeti Állapotértékelése 2015

A fejlődés útjában állnak

A fák vesztét legtöbbször az okozza, hogy valamilyen érdek miatt be akarják építeni a területet, ahol állnak, legyen ez egy budai villa, mélygarázs vagy múzeumi negyed. Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely tényleg a természetet védené a gazdasági érdekekkel, és a politikusokkal szemben is:

ha valahol nagyon akarják, úgyis kivágják a fákat, mindent meg lehet oldani.

A fakivágások idején természetesen mindig felmerül – sőt, szakvélemény is készül róla –, hogy az adott fák betegek és ezért veszélyesek, de több körülmény is jelzi, hogy nem erről van szó:

  • Először is nem egy-egy elöregedett fát akarnak kivágni, hanem legtöbbször összefüggő területeket.
  • Másodszor pedig soha nem a favágás hagyományos szezonjában, télen végzik a munkát, hanem tavasszal és nyáron, az építkezések szezonjában.

Az egymást követő fakivágások ellen egy lehetséges megoldás a mainál szigorúbb jogszabályi védelem lehetne. Sallai Róbert Benedek LMP-s képviselő például a múlt héten – nyilván a városligeti események hatására – benyújtott egy törvénymódosítást, amelyben védetté nyilvánítana minden közparkot és 500 négyzetméternél nagyobb városi zöldterületet, és nem engedné, hogy az ezeket sértő beruházásokat “nemzetgazdasági szempontból kiemeltté” nyilvánítsák.

Felforr az agyvizünk

A több zöldterületre több okból is nagy szükségünk lenne: egyrészt kikapcsolódásra használhatnánk, másrészt pedig segítene a főváros szennyezett levegőjének tisztításában. A harmadik, és legfontosabb hatása azonban klimatikus jellegű: nyaranta a városban, különösen a pesti oldalon úgynevezett hősziget hatás alakul ki, vagyis a városban akár 4-5 fokkal is melegebb lehet, mint azon kívül, a budai hegyekben pedig ugyanannyival alacsonyabb lehet a hőmérséklet.

Világos tehát, hogy ha nem akarunk hőgutát kapni, érdemes növelni az árnyékot adó és párologtató zöldterületek arányát. Ehhez mindenekelőtt fel kellene hagyni a parkok, fasorok kivágásával, és alapvetően új városfejlesztési koncepciót kellene kidolgozni: Budapest bővelkedik olyan, úgynevezett barnamezős területekben (ezek főleg régi gyárak és vasúti üzemi területek), amelyeknek ma nincs funkciójuk. Némi odafigyeléssel ide lehetne irányítani a beruházásokat, sőt, még közparkokat is ki lehetne alakítani.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.