A Heti Válasz elemzőpárosa eltérően vélekedik arról, ez elég lesz a Fidesz ellen, elhiszik-e a szavazók, hogy a Jobbik néppártosodik. Török Gábor szerint a radikális párt a Fidesz ellen fordíthatja saját fegyverét, a nemzeti konzultációt, ráadásul olyan témákat vehet elő, amelyek a kormányzás legfájóbb pontjai: oktatás, egészségügy, korrupció. Vona Gábor esélyeit növeli, ha a Fidesz nagyot hibázik, a baloldali táborból pedig jelentős számú szavazó vándorolhat át a Jobbikhoz, ha úgy látják, csak így lehetséges a kormányváltás.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Jobbik sikeréhez ez kevés lenne, mert el kellene hitetnie magáról a választókkal, hogy alkalmas az ország irányítására. Ehhez azonban meg kellene szabadulnia saját szélsőségességétől, „jobbikosságától”. Kollégája közbevetésére, hogy hasonló fordulatot hajtott végre a Fidesz, amikor feladta liberális identitását, Mráz elismeri, hogy az átváltozás nem lehetetlen, de szerinte a Jobbik legnagyobb gondja az, hogy ebben, néppártosodásában a szavazók nem hisznek.
Abban mindenki egyetért, hogy jelenleg 2018 favoritja a Fidesz, de arról eltérően vélekednek, Tarlós István újraindul-e a mandátumáért. Mráz ezt nem tartja valószínűnek, Török szerint azonban alakulhat úgy a helyzet, hogy a főpolgármester azt érzi:
ha a hátralévő években nem akar béna kacsa lenni, akkor tényleg el kell indulnia 2019-ben.
Az oktatás, az egészségügy és a korrupció mellett a Budapest-ellenes imázs is olyan ügy lehet, ami árthat a Fidesznek. Ezt a párt és Tarlós is tudja, Mráz azt mondja,
amikor a főpolgármester erre utal, egyértelműen varratot vakar.
A két elemző Tarlós autonóm, öntörvényű személyiségével, sértettségével magyarázza, és kellemetlenkedésnek, revánsnak tartja, hogy a főpolgármester Habony Árpád szerepét méltatta az egyeztetésben Orbánnal.
Abban sincs közöttük érdemi vita, hogy a baloldalon az MSZP és a DK valószínűleg együtt indul majd 2018-ban, mert mindkét pártnak ez az érdeke. Arra ugyan semmi esélyük, hogy a választást megnyerjék, de az Együttet és a PM-et kiszoríthatják, így nagyobb falaton osztozkodhatnak.
Török szerint az MSZP és a DK majdani megállapodása szempontjából az nem mindegy, Gyurcsány milyen alkupozícióból rajtol.
Mondhatja, hogy „ugyanakkorák vagyunk, mint ti”, vagy kénytelen egy feleakkora kis párt elnökeként tárgyalni a „nagy testvérrel”?
Mráz úgy látja, a DK-elnök “zsarolási potenciálját” növelheti, hogy pártja már biztosan öt százalék fölött van, saját jogán is bekerülne a parlamentbe és frakciója lenne.
Ami azt is jelenti, hogy a Fidesz a 2018-as kampányban sokat spórolhat a plakáttervezők munkadíján – elég csak elővenni a 2014-es gyurcsányos hirdetéseket.
A baloldalon belüli hatalmi harcok valójában inkább egzisztenciális szempontokról, egyéni érdekérvényesítésről és a 2018 utáni időkről szólnak. Török óriási hibának tartja, hogy a magyar baloldal semmilyen értelmes javaslattal nem állt elő a menekültügyben. Ellenpéldaként a német szociáldemokratákat hozza, amit Mráz azzal magyaráz, hogy a német társadalom is egyre inkább a bevándorlás ellen van.
