Belföld

„Ez nem a politikáról szól, hanem az oktatásról”

Január elején nyílt levélben fakadt ki a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara a közoktatási reformkísérletek, az ad hoc változások, a központosítás miatt. A kifakadáshoz országszerte számos iskola csatlakozott. A Pedagógusok Szakszervezetének miskolci csoportja február 3-ra tüntetést hirdetett, majd más városok is csatlakoztak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter látszólag visszakozott, ígéretet tett a központosítás visszafogására, a tárca „konzultációba” kezdett tankerületi fórumok formájában.

Budapesten 6-800 ember tüntetett a zuhogó esőben a Szabadság téren. A rendezvényen Szüdi János oktatási szakértő pont arról beszélt, amiről nemrégiben Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója a 24.hu-nak, vagyis, hogy nem kell olyat tanítani az iskolákban, amit a diákok bármikor kibányászhatnak az internetről. Szüdi szerint el kell érni a tananyag radikális csökkentését.

Nem kell olyat tanítani, amit a számítógép előtt is meg tud tanulni.

Egyébként azért a Szabadság téren tüntettek Budapesten, mert az itteni demonstrációt a megszállási emlékmű ellen elég régóta tüntető Szabadság-csoport hirdette meg.

Hiányzik a szolidaritás, az integráció

A Toldon, a többségében romák lakta zsákfaluban alapítványi iskolát működtető L. Ritók Nóra nem tudott részt venni a tüntetésen, de levelet küldött maga helyett. Ebben azt írta, hogy „ez az oktatási rendszer fokozza az esélytelenséget”. Bizalmatlanságot és bizonytalanságot hozott, ami megöli a kreativitást és szeretetet. Ez pedig elveszi a tanárok kedvét, ami átsugárzik a diákokra is, megakadályozhatatlanul. Az oktatás teljesen elveszítette az esélyegyenlőség-teremtő képességét. Az új oktatáspolitikából hiányzik a szolidaritás, az integráció. Szerinte

ez a tüntetés nem a pénzről, hanem a szakmáról, a becsületről, a gyerekekről szól.

A zuhogó esőben egyébként több diák és tanár is azzal viccelődött, hogy lehet, hogy Balogh Zoltán emberminiszternek most szerencséje volt az esővel, mégiscsak lehetnek összeköttetései odafent, hiszen református lelkész, de ez az eső nem fog negyven napig tartani.

Ez nem a politikáról szól

Néha persze felhangzott egy-egy „Orbán takarodj”, de a résztvevők java elég erélyesen tette helyre a magukról megfeledkező skandálókat. Mondván, ez a tüntetés nem a politikáról, hanem az oktatásról szól. Czédly Mariann tanár, fejlesztő pedagógus is azzal kezdte felszólalását, hogy egyik pártnak sem tagja. Szerinte ez azért fontos, mert ez a rendszer arról szól, hogy lehúzza azokat, akik meg mernek szólalni. „Semmilyen szervezet magában nem tud elérni semmit. Csak akkor történik változás, ha több ezren megyünk ki az utcára. Mindenki hozzon magával biciklicsengőt a következő tüntetésre, hogy visszatolhassuk azt a túltolt biciklit az Emmibe!” – utalt Balogh Zoltán miniszter azon nyilatkozatára, hogy a Klikkel valóban „kicsit túltolták” a biciklit.

Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy egy-két órára joguk van a tanároknak a munkabeszüntetésre, és arra biztatta a tanárokat, hogy szervezzenek flashmobokat, tartsanak beszélgetéseket, vagyis

legyünk végre a saját sorsunk irányítói!

És erről beszélt egy már nyugdíjas pedagógus is. Szerinte ha öt ember áll fel egy negyvenfős testületből, azt az öt embert kirúgják. De ha harminc ember áll föl negyvenből, egészen más a helyzet. És ő volt az utolsó felszólaló.

„Mi különbözteti meg az iskolát a börtöntől? A felirat az épületen” – festett meglehetősen sötét képet az egyik felszólaló a budapesti tüntetésen. Mindeközben Bárdos Deák Ágnes underground kultúrikon küzdött a hangosítókkal, hogy játsszák le az URH-tól a Bétaville című számot, de nem találták. Szólt viszont a Pink Floyd Wall című lemeze. Ahogyan az alábbi videóban is.

Olvasói sztorik