Az előzetes tervekkel ellentétben nem telepítették át a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyákat – számol be a Népszabadság. Mint írják, részben időhiány, részben amiatt nem mentették meg a világ egyik legritkább állatát, mert a populáció jelentős része amúgy sem élte volna túl a műveletet, így egyszerűen megsemmisülésre ítélték lakóhelyüket. A kis rágcsálók nagy része már a kerítésépítés során elpusztult, a többiekkel pedig az állomány elszigetelődése fog végezni.
A délvidéki földikutya igen ritka állat, a teljes populáció létszámát 1000 példányra becsülték, ezek körülbelül fele élhet magyar területen.
A Népszabadság cikke kiemeli: ez a faj az egyedüli szárazföldi gerinces, amely Kárpát-medencében alakult ki, csak itt fordul elő, védelme csak itt oldható meg.
Szeptember végén Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettes javasolta a délvidéki földikutya élőhelyének védelem alá helyezését, tudományos rezervátum létrehozását, ismeretterjesztő központ felállítását Baján és a faj hungarikummá minősítését. Hiába. A kis magyar biológiai kuriózum az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vörös listáján is a kihalás előtti kategóriát jelentő kritikusan veszélyeztetett fajok között szerepel.
A szakértők tudták, senkit sem érdekelt
A lap által megvizsgált szakértői anyagok szerint már most baj van: „a gyenge migrációs képességű délvidéki földikutya részpopulációk határsávban található élőhelyét az épülő határzár olyan mértékben semmisíti meg, illetve darabolja fel a földikutya életterét, hogy az a továbbiakban alkalmatlan lesz a határsávban élő részpopulációk fenntartására” – idéznek egy tanulmányt.
Emlékeztetnek: a természetvédelmi szakemberek a kerítésépítés bejelentésének pillanatában tisztában voltak a veszéllyel, a kormányzat azonban csak áprilisban kezdett el foglalkozni a földikutyák ügyével. A sietség akkora volt, hogy a szükséges környezetvédelmi engedélyeket sem szerezték be. Júliusban még arról volt szó, hogy a határ magyar oldalán élő állatokat befogják és áttelepítik, erre azonban nem került sor.
Az állatok föld alatti járatai néhol csak 10-15 centiméter mélyen futnak, és a nyári melegben a földikutya nem tud új járatrendszereket építeni – írják. A néhol 10, néhol 60 méter szélességben elvégzett talajgyaluzással, illetve a kerítés mellett futó út építésével végérvényesen megpecsételik a délvidéki földikutyák sorsát. A kormány álláspontja szerint a GYODA építése nem okozott helyrehozhatatlan kárt az élőhelyben, azonban a kelebiai határszakasznál nem csupán drótakadály, hanem szilárd kerítés is épült, amely mellett kiterjedt földmunkákat végeztek.
Az élőhely pusztítása akár uniós szankciókkal is járhat, ugyanis Magyarország csatlakozási szerződésében vállalta az európai jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének szavatolását.
