A döntés alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak két hónapja van, hogy megvizsgálja: jogszerű volt-e titkosítani a Széchenyi Bankba történő állami befektetésre vonatkozó adatokat. Kerék-Bárczy Szabolcs emlékeztetett rá, hogy a nemzetgazdasági tárca 3 milliárd forint közpénzt fektetett a Széchenyi Bankba, “egy jobboldali pénzember törvénytelenül működő vállalkozásába”.
A befektetés előtt a bankot átvilágították, akkor ki kellett derülnie a törvénytelen működésnek, annak, “hogy a magyar állam nem üzlettársként, hanem bűntársként száll be Töröcskei bankjába”. A DK korábban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést, de “mivel ez is egy fideszes pénzintézet, azt az ügyészség elutasította, akárcsak a Quaestor-ügyben”. Ekkor a DK pert indított a 3 milliárd forintos állami befektetést megelőző átvilágítási jegyzőkönyv kiadásáért.
A DK elnökségi tagja szerint a jelentést Varga Mihálynak és Matolcsy Györgynek is meg kellett ismernie, mielőtt közpénzt fektettek a Széchenyi Bankba.
Az Orbán-kormány most is azt csinálta, mint minden fajsúlyos korrupciógyanús ügyénél: titkosította a dokumentumokat, hogy ne derülhessenek ki a fideszes politikusok és a fideszes bankárok közös disznóságai.
A bíróság ugyanakkor csütörtökön kimondta: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak felül kell vizsgálnia az átvilágítási jegyzőkönyv titkosságának szükségességét.
