A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint viszont erre nincs ok. Mindez a perbeszédekben hangzott el a büntetőper másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken. Az ügyész és az elsőrendű vádlott ügyvédje is lényegében megismételte a szerdán a bíróság által már ismertetett beadványát.
Péter Gyöngyi ügyész – aki a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást kért – arról beszélt: nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
Azt mondta, álláspontja szerint Csontos István negyedrendű vádlottnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.
Helmeczy László sértetti jogi képviselő a tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte “elképesztő” nyomozati hiányosságok voltak, de az elsőfokú bíróság kifogástalan munkát végzett. Azonban – mint hangoztatta – nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott maradt: ki volt a vádlottak eddig fel nem derített társa a besenyszögi rablásnál, kik voltak az ötletadók és a felbujtók?
A per szerdán folytatódik. Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.
Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.
