Hat év után vonta vissza jegyárusítási jogát olvasónknak a BKK. Névtelenséget kérő olvasónk saját XVIII. kerületi boltjában árulta a BKK-s termékeket, a környékbeliek szerették, sokaknak egyszerűbb és gyorsabb volt a boltban megvenni a jegyet, mint az automatából.
A BKK ennek ellenére felmondta a partnerséget olvasónk vállalkozásával; az indoklás szerint ezt a feladatot a központ a jövőben kizárólag az automatákkal látná el. A környékbeliek egy része nem örül. Az alábbiakban az egykori BKK-partner vállalkozó levelét közöljük.
Több mint 6 évig foglalkoztam BKV/BKK bérletértékesítéssel is a XVIII. kerületiek nagy örömére. Éveken keresztül hiánypótló volt a szolgáltatásunk a kerületi lakosok körében, a sok viszontagság és számomra hátrányos történések közepette (kirívóan alacsony jutalék, túlzott bürokrácia, folyamatos utánajárás és “harc”, alacsony készletlimitek, stb.) mégis kitartottam a bérletértékesítés mellett.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Kicsit közszolgálatnak is tekintettem ezt, hiszen évekig nem volt más állandó bérletértékesítő hely a XVIII. kerületben, illetve bíztam abban is, hogy az üzletünkbe betérő kedves vevőket az egyéb kínálatunkkal is ki tudjuk szolgálni. Nagy volt az igény az utasok körében erre. Sajnos a mi szerződésünk is felmondásra került, hiába növekedett meg még jobban a forgalmunk az utóbbi hetekben.
A közvetlen vevői visszajelzések azt mutatták számunkra, hogy a megszűnő egyéb bérletpénztárak (például a posta) miatt egyre nagyobb igény mutatkozott az utasok egy részénél, hogy közvetlenül legyenek kiszolgálva. El kell fogadni, hogy nem mindenki akarja vagy tudja az automatát használni, és nem csak az idősekről van szó.
Én is a technikai fejlődés mellett vagyok, szerintem is az automatáké nagyrészt a jövő (már 20 éve szükség lett volna rájuk), de ettől még lenne igény a közvetlen kiszolgálásra is. Nem értettem és a BKK vezetők nem is tudtak elfogadható magyarázatot adni arra, hogy mi az akadálya annak, hogy mi továbbra is ki tudjuk szolgálni az utasokat.
Hiába vállaltuk volna az új típusú bérletekhez szükséges nyomtató beruházási költségét, bevezettük volna a bankkártyás fizetési lehetőséget (még úgy is, hogy ez veszteséget eredményezett volna a kirívóan alacsony BKK jutalék miatt), illetve adtunk volna komoly garanciákat a BKK részére, a BKK vezetőség csak és kizárólag az automatákra számít a jövőben, illetve a ”stratégiai irányváltás”-ban BKK ügyfélközpontok létrehozását említették célnak. Sajnos arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a környékünkön lesz-e ilyen, és ha igen, akkor mikor.
Vevőink jelezték nekünk is, hogy van, aki a pénztárcáját nem szívesen veszi elő köztéren, főleg este, van, aki a csomagjait nem szereti a koszos járdára letenni vásárlás közben, ráadásul míg nálunk például rossz időben is (szél, eső, hó, hideg, stb.), illetve nyáron légkondicionált helyiségben kényelmesen tudnak (azaz tudtak…) bérletet venni, addig ez a szabadtéri automaták esetében nem lehetséges, a kerületben pedig csak szabad téren van pár automata.
Van, aki pedig egyszerűen nem tudja használni az automatát, mert idősebb, vagy mert esetleg testi akadályai vannak, ami nehezíti vagy ellehetetleníti az automata használatát, vagy csoportos bérletigényük, készpénzfizetési számlaigényük kiszolgálását egyszerűbbnek tartják nálunk, mint az automatánál.
Többen mondták, hogy bizony a bérlet megvétele az automatáknál sokkal több időt vesz igénybe mint nálunk. A visszajelzéseikből is tudjuk, hogy gyakran nem vagy nem jól működnek az automaták, a BKV-Figyelő is tele van ilyen jellegű negatív utasvisszajelzésekkel, illetve például kismama bérletet sem lehet automatából venni.
Közel ezer támogató aláírást gyűjtöttünk össze rövid idő alatt annak érdekében, hátha komolyan veszik a BKK vezetői az utasok véleményét és igényét, de sajnos nem találtunk kedvező meghallgatásra. Ellentmondásos, hogy miközben például a már egy jó ideje bevezetett SAP rendszerük mellett a BKK azzal párhuzamosan 25-30 évvel ezelőtti papírnyomtatványok kitöltését is előírja teljesen párhuzamos funkciókkal, addig az alternatív bérletértékesítő csatornákat miért kellett ilyen rohamtempóban megszüntetni.
Természetesen megérteném a BKK lépését, ha már minden forgalmasabb megállóban lenne egy jól működő automata és kerületenként néhány ügyfélközpont, és nálunk visszaesik a forgalom, vagy esetleg ne tudnánk megfelelő színvonalon és precizitással kiszolgálni az utasokat, ne lennék sok-sok éve megbízható BKV/BKK partner, de jelenleg közel sem ez a helyzet.
Az is fals hivatkozás, hogy aránytalan ráfordítással járt volna, ha a bérletértékesítési rendszer részesei maradtunk volna. Kérdem én, hogy az ”új ügyfélközpontok” kialakításának és üzemeltetésének a költsége nem lesz aránytalan magas? Az automaták beruházási és üzemeltetési költsége nem aránytalanul magas? (A 300 automata 5 év alatt nettó 5,7 milliárd forintot emészt fel, ez automatánként és évenként minimum nettó 3,8 millió forintot jelent, és ki tudja, hogy milyen egyéb, nem publikus költséggel jár üzemeltetésük, mi ennél jelentősen kevesebbe kerültünk a BKK-nak.)
A korábbi szándéknyilatkozatunk ellenére miért nem számoltak eleve az alternatív értékesítési helyekkel a jövőben is? Ha csatlakozhattunk volna az új, nyomtatási alapú bérletértékesítő rendszerhez, melynek a költségeit álltuk volna, akkor az eddigi bürokrácia is töredékére esett volna vissza, hiszen például az értékcikkek kezelése is jelentősen egyszerűbb lett volna, és ez gondolom a BKK szervezetében is egyszerűsíthette volna a folyamatokat.
Mi más lehetne a célja a BKK-nak, minthogy a kedves utasok minél könnyebben és minél több helyen juthassanak jegyekhez és bérletekhez? Miért övezi ezt az alapvető utasigényt ekkora misztikum? Ha van valamire igény és láthatóan működőképes, hiszen lassan 7 éve megbízható bérletértékesítő partneri voltunk a BKV/BKK-nak, akkor azt miért kell megszüntetni?
Épp a fenti megválaszolatlan kérdések miatt nehéz tudomásul venni a BKK döntését.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
