Közmunkásként dolgozott egy erdészetben, mert nem talált más munkát, a jogi egyetemet a diáktársak és szüleik aggodalmai miatt csak magántanulóként folytathatta, az utcán felismerték. A hvg.hu-nak nyilatkozó szülei szerint S. Ábelt a „hatóságok kriminalizálták, a média pedig stigmatizálta”. Először állandó jelzője lett a „22 ember mészárlására készülő” egyetemista, míg most a Móricz Zsigmond körtéren lövöldöző S. Ábel lett. Pedig a szülők szerint nem „lövöldözött”, a gyanúsítás szerint egyszer a levegőbe lőtt, a McDonald’sban pedig kétszer a plafonba.
A regény lett a vád alapja
Ábel szülei szerint fiúknak jogi eszközökkel nem sikerült bebizonyítania, és így akarta demonstrálni, hogy nem ölne? De az elkeseredettség is látszik, hogy nem volt kedve folytatni az életet. Valószínűleg kilépésnek is szánhatta – mondta az egyetemen tanító édesanya.
A szülők szerint a vádlott elleni vád alapja az a regény volt, amit a szerző maga úgy jellemez a kiadónak küldött ajánlásában, hogy „valós eseményeket, és azok valós szereplőit alapul vevő kitalált történet”, és azt is hozzátette, reméli a benne foglalkozó témával „csak könyvek lapjain kell találkoznunk”.
Ennek ellenére az ügyészség szerint az ELTE jogi karán tanuló fiú saját magáról mintázta regényének szereplőjét, a vádirat szerint ő is egy egyetemen vagy egy bevásárlóközpontban végrehajtott vérengzésre készült, 22 embert akart megölni. Mindezt arra alapozták, hogy a fiúnak nemcsak a regénye, de versei és blogbejegyzései is mutatják, mennyire érdekelték a finnországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások.
„Semmi keresnivalója nem volt itt a büntetőjognak, ő csak kiírt magából dolgokat, ami alapján utána ráfogtak egy bűncselekményt. Hogyan szólhat arról egy büntetőper, hogy ha megtette volna, mit tett volna?” – teszi fel a kérdést utólag is az édesapa, aki szánalmasnak nevezte, hogy a hatóságok fia szerintük „fura” mosolyával és a hangszínével, a külföldi analógiákkal, illetve a rendőrség tapasztalataira hivatkozva próbálták bebizonyítani, hogy Ábel bántott volna másokat. „Az eljárás döntően a magánszféra feszegetése volt, az alkotói szabadság jogának elvitatása a fiunktól” – vélik a szülők.
Első fokon bűnös
S. Ábel 2010 februárjában került be a hírekbe, amikor elfogták a rendőrök egy állítólagos egyetemi mészárlás terve miatt. Állítólag névtelen bejelentést kaptak, a fiút azzal gyanúsították, hogy mások – pontosan 22 ember – életére tört volna az egyetemen vagy egy bevásárlóközpontban. Összesen egy év nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A bíróság végül 2013. május 21-én kétrendbeli emberölés előkészületében találta első fokon bűnösnek, az ügyész súlyosításért, a védő felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
2013. augusztus 13-án a gyanú szerint S. Ábel volt az a férfi, aki több lövést leadott a budapesti Móricz Zsigmond körtéren, illetve az egyik ottani gyorsétteremben. Személyi sérülés nem történt, másnap pedig őrizetbe vették. Előzetes letartóztatásba került, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben szakértők vizsgálták. Jelenleg lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt folyik ellene eljárás.
