A nemesi Deák-családnak két tekintélyes birtoka volt: az egyik Söjtörön, a másik Kehida környékén: ő az előbbi házban született 1803-ban. Anyja már a születésekor, apja öt évvel később halt meg. A bencésekhez, majd a piaristákhoz járt, Győrben jogakadémiát végzett, Pesten a királyi táblánál tette le az ügyvédi vizsgát.
Tiszti ügyész, jegyző, majd testvére visszalépését követően, (pozsonyi) országgyűlési követ lett 1833-ban, megyéje képviselőjeként.
Nem lopta a napot: azonnal elismert vezére lett a rendi ellenzéknek. Szónoklataiban érveket sorakoztatott fel, meggyőző ereje remek volt, meg tudta értetni a bonyolultabb kérdéseket is. A legnagyobb odaadással a jobbágyok érdekeit védte.
Deák Ferenc söjtöri szülőháza:
Az 1839-40-es reformországgyűlésen már ő volt az ellenzék első embere. Elérte, hogy a kormány elengedje a politikai foglyokat (köztük Kossuthot), megígérje a nemzeti követelések teljesülését. Az országgyűlés után Deák Ferenc szerkesztette meg a Büntető Törvénykönyvet.
Érvelésében mindig az eszére, a józanságra, a nemzet érdekeire hivatkozott. Önzetlen hazaszeretet vezérelte, Széchenyi szerint békés diktátorként tevékenykedett.
Nehéz ember volt (fizikailag is), keveset nevetett, de előadásmódja másokat mindig mosolyra, figyelemre csalt. Agglegény maradt. Legjobb barátja Vörösmarty Mihály volt. A költő – halála előtt – őt kérte fel három gyermeke gyámjának. Deák közadakozást szervezett, de ezt a cenzúra letiltotta, ezért 800 levelet fogalmazott meg, össze is jött egy jelentős összeg felnevelésükre.
Naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egyforintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta. Omnibusszal utazott a városban, ezért is szerették az emberek.
Magyarország története: Út a kiegyezéshez 1. rész:
Az 1848-as forradalom után Batthyány Lajos igazságügy-miniszternek kérte fel, Deák el is vállalta a feladatot. Kossuthtal szemben a törvényesség és a mérsékelt stílus híve volt.
Októberben már le is mondott, de tagja maradt az országgyűlésnek. Többször is a Habsburgokkal történő békítő tárgyalásokra kérték fel (nyilván tudták, hogy képességei milyenek), de nem járt sikerrel. A szabadságharc alatt kehidai birtokán volt legtöbbet, azután elítélték, majd szabadon engedték.
A Bach-korszakban a passzív ellenállás vezéralakjaként ismerték, pesti szálláshelyére folyamatosan érkeztek az értelmiségiek, tőle várták a bölcs gondolatokat.
1861-ben a császár országgyűlést hívott össze, Deák az úgynevezett Felirati Pártban tömörítette híveit, akik kiálltak a 48-as törvények mellett (“nem engedtek a 48-ból”). Fel is oszlatták a diétát, de a Habsburgok látták, előbb-utóbb illene megegyezni a magyarokkal.
A Magyarország története, Út a kiegyezéshez című dokumentumfilm második része itt érhető el, a harmadik rész pedig ide kattintva tekinthető meg.
Deáknak óriási szerepe volt a kiegyezésben. 1865. április 16-án megírta Húsvéti cikkét, melyben az osztrák-magyar közös múltról értekezett, és megállapította, az osztrák hatalom és a magyar alkotmányosság összeegyeztethető.
Az udvar össze is hívta a magyar koronázó országgyűlést, ahol Deák vezéralaknak számított. Az uralkodó elismerte a Pragmatica Sanctiót. Deák ez alapján vezette le a külügy és a hadügy közös irányítását, valamint azt, hogy minden más kérdésben Magyarország független.
Ő javasolta a kiegyezést végül elérő 15 fős bizottságba Andrássy Gyulát, aki aztán miniszterelnök lett.
Sokan (például Kossuth) úgy értékelték, a kiegyezéssel a magyarok lemondtak bizonyos jogaikról, mégis, a „nemzet prókátora” politikai munkásságának ez volt a csúcspontja.
Sokat szenvedett szívével és 1876. január 28. és 29. közti éjjel halt meg. Királyi pompával temették el, az egész nemzet gyászolta. A sírja felett mauzóleum áll.
AJÁNLOTT LINKEK:
Deák Ferenc és a kiegyezés (mult-kor.hu)
Deák életútja (tortenelemklub.hu)
Jeles napok – Deák születésnapja (jelesnapok.hu)
Deák Ferenc beszédei (mek.oszk.hu)
Deák Ferenc dédunokája került elő? (szabadfold.hu)
Deák beszédei, a róla írtak, források, emlékek (mek-oszk.hu)
