A klímacélok teljesítéséhez évente legalább 100 ezer kamionnyi forgalmat kellene a közútról vasútra vagy vízre terelni. Az intermodális szállítás fejlesztése egyben a közúti fuvarozásban egyre égetőbb – Európában több százezres nagyságrendű – sofőrhiányra is megoldást nyújt, mert egy mozdonyvezető 50 sofőr munkáját tudja átvenni – hangzott el a Kelet-Európai Intermodális Konferencián.
Első alkalommal rendezték meg a konferenciát Magyarországon a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének szervezésében. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásában (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését.
Ennek a fuvarozásnak a lényege, hogy a közútról a környezetbarát szállítási módok, így a vasúti és a vízi fuvarozás felé terelik a forgalmat, amit összetett műszaki megoldásokkal segítenek. Az intermodális terminálokon a kamionok pótkocsiját, konténerrakományát vagy magát az egész kamiont is fel tudják tenni vasútra.
Az intermodális fuvarozás részaránya ugyanakkor – noha lassan növekvő tendenciát mutat – továbbra is elenyésző Magyarországon. Ez 2020-ban mindössze 1,8 százalékot tett ki a 188 millió árutonnából az MLSZKSZ adatai szerint.
„Ennek a fejlesztése a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás a klímacélok eléréshez” – hangsúlyozta előadásában Érsek Ákos. Az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója kiemelte, hogy a kombinált fuvarozás, amellyel jelenleg 65-70 százalékkal csökkenthető ugyanannak a szállításnak a szén-dioxid-lábnyoma, 2050-re teljesen klímasemleges lesz. Ehhez a technológia már most rendelkezésre áll, nem kell olyan áttörést elérni, mint a zöld hidrogén esetében.
Villanyhajtású kamionok, elektromosan működő átrakóterminálok – amelyek kiváló töltőpontok a kamionok számára – és a vasút kombinációjával teljesen megújuló források használatára át lehet térni a teljes szállítási láncban.
2050-re meg kell háromszorozni az intermodális fuvarozás részaranyát a klímacélok teljesítéséhez – emelte ki a főtanácsadó.
Az áttérés egyben megoldást nyújt az egyik legégetőbb problémára, a hazánkban több tízezres, Európában pedig több százezres nagyságrendű sofőrhiányra is. Néhány éven belül szó szerint alig lesz, aki elvigye a fuvart, mert további több százezer sofőr megy nyugdíjba a következő évtizedben Európában, akiknek egyáltalán nincs utánpótlásuk.
A magyar közúti fuvarozói ágazat, amely az áruk 78 százalékát szállítja, szétaprózódott: a 14 ezer vállalkozásból 13 ezer mikro- és kisvállalkozás, magas megbízói kitettséggel és bizonytalan piaci helyzettel – mondta előadásában a NIT Hungary ügyvezető főtitkára.
Dittel Gábor szerint az intermodális szállítás perspektivikus piacot nyit a fuvarozó kkv-k számára. Őket azonban csak a közúti és a vasúti fuvarozás támogatott kooperációjával lehet a változtatás felé terelni. Meg kellene valósítani az árutonna alapú normatív támogatást, fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát, és támogatást adni a daruzható félpótkocsik beszerzésére.
A közúti áruforgalom 97 százalékát félpótkocsis fuvarok teszik ki, miközben jelenleg mindössze pár száz olyan, úgynevezett daruzható pótkocsi van Magyarországon, amely alkalmas arra, hogy vasútra rakják.
