A Prohuman szerint sok cégnél tartanak attól, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Sokszor elsősorban azért, mert tanácstalanok, hogy milyen módon tudnák őket integrálni a szervezetbe. Pedig számos olyan terület létezik, ahol ilyen módon is mérsékelhetnék a munkaerőhiányt. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.
A megváltozott munkaképességű dolgozók sokféle ágazatban elhelyezkedhetnek. Esetükben természetesen figyelembe kell venni a képzettség és a munkatapasztalat mellett az egyéni képességeket, speciális igényeket is. Előfordulhat, hogy ez egy-egy munkakör feladatainak újragondolásával is jár, de számos pozitív példát látunk, ahol kiváló és mindkét fél számára optimális megoldás született. A mai munkaerőhiánytól sújtott munkaerőpiacon racionális megoldás lehet számos vállalat esetében, ha az eddiginél aktívabban nyitnak olyan foglalkoztatási csoportok felé, mint például a diákok, a nyugdíjasok, valamint a megváltozott munkaképességű emberek – mondta a Prohuman HR-szolgáltató cég ügyvezető igazgatója.
Juhász Csongor szerint fontos eloszlatni a tévhiteket, mert a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem jótékonykodás, hanem racionális gazdasági döntés, miközben természetesen számos pozitív társadalmi hatással is bír. A munkavállalás a legtöbb esetben az érintett emberek életminőségére is kedvező hatással van.
Fontos lenne ezen a területen fejlődni. Az előbbre lépés egyik feltétele pedig az lehet, ha a cégvezetők több információval rendelkeznének, ismernék a jó példákat, lehetőségeket és előnyöket. Évről évre nő az ebbe a körbe tartozó kiközvetített dolgozók száma a fővárosban és vidéken egyaránt, például könnyű fizikai munkás, varrodai dolgozó, futár, masszőr, pénzügyi asszisztens és on-site projektvezetői munkakörben is dolgoznak kollégák – részletezte az ügyvezető.
6 fontos tudnivaló a munkaadók számára
1. Állami támogatás igényelhető a bérre: amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma eléri a 30 főt, vagy arányuk az összes alkalmazotthoz viszonyítva meghaladja a 25%-ot, illetve megfelelnek az egyéb feltételeknek, akkor a cég kérheti akkreditációját.
Az akkreditáció után járó állami támogatás a munkabérre, a speciális igényű foglalkoztatás esetén felmerülő esetleges többletköltségekre, képzésekre vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakítására fordítható. Ezen költségeket 75-100%-ig terjedő arányban téríti meg az állam.
2. Kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás: azoknak a 25 dolgozónál többet foglalkoztató vállalkozásoknak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. Ez az összeg 2019-ben megváltozott munkaképességű személyenként évi 1.341.000 forint.
3. A társasági adóalapot csökkentheti a törvényben meghatározott arányú megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása.
4. Kevesebb szociális hozzájárulási adó: a munkaadót részkedvezmény is megilletheti a szochoból a minimálbér kétszereséig. A szocho mértéke 2019. július 1-jétől 17,5%, tehát ebből vonódik le a részkedvezmény.
5. Jó pont az EU-s támogatásoknál: az európai uniós pályázatokon nincsenek egységes feltételek, de a hátrányos helyzetű csoportokat is foglalkoztató cégek sokszor pluszpontokat, kedvezőbb elbírálást kaphatnak.
6. További fontos szabályok: a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat, és évente 5 munkanap pótszabadság jár az érintett dolgozónak.
Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, akinek az egészségkárosodását vagy fogyatékosságát a rehabilitációs hatóság szakemberei komplex vizsgálat keretében, munkaerőpiaci szempontok alapján vizsgálják, és a folyamat során megállapítják, hogy az állapot hogyan befolyásolja a munkavégzési, illetve munkavállalási képességet.
Sokféle állapot vezethet megváltozott munkaképességhez, például a szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, pszichiátriai betegségek, de egy súlyosan asztmás, kerekesszékes vagy autista spektrumzavarral élő személy egyaránt tartozhat ebbe a körbe.
Kiemelt fotó: iStock
